Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

1353 április 17 — 1353 június 30 181 450. 1353. ápr. 17. (f. IV. a. Georgii.) A fehérvári káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy Tamás országbíró és Turuch-i ispán parancsára kiküldte Kwn (dictus) János(?) kanonokot, s kíséretében Wrs-i Mihály fia Miklós, márc. 16-án, a veszprémi káptalan Beychen nevű birtokát, amely István mester dékán és más kanonokoknak a megjelölése szerint a Sar folyó mellett, a Premorton-i birtoknak, a Chatar-i egyház földjeinek és Kouachy-i birtoknak a határai közé esik, visszafoglalta és elhatárolta, azonban, mivel az így elhatárolt földet a dékán egyháza Premortun-i, Beke pedig a saját Kouachy-i birtokához tartozónak vallotta, az egy ekealjnyi földet és 30 falcastrumnyi rétet, fogott bírák segítségével, tíz márkára becsülte fel. Rongált, elfakult papíron, zárlatán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. Berchen 5. 451. 1353. ápr. 18. A fehérvári káptalan előtt a Rathk-birtokon élő Myke fiának: Gergelynek a fia: Gegow kijelenti, hogy a Pondulygh és Rathk nevű birtokokat a veszprémi püspökség jogán bírja. Az elsőt még atyja vette (bérbe), s a püspök bármikor kiválthatja, a másikat pedig prediális, illetve feudális címen használja, a rájuk vonatkozó okleveleit pedig bármikor kész a püspöknek bemutatni. Zala vm. I. 538. (Dl. 4349.) 452. 1353.

1 jún. 30. (in villa Thopolcha, IV. congregationis/f. III. p. nat. Joh. bapt.) A Tapolcán tartott 1353. jún. 27-i zalamegyei közgyűlésen Zeleus-i Ányos fia János, mint a veszprémi káptalan ügyvivője, óvást emel a Bylige-i Barlag-i, Werusto-i és Chepel-i népek azon eljárása miatt, hogy a káptalan Pachyl-i,

2 Wazwl-i

3 és Zeleus-i birtokaihoz tartozó szőlőhegyeket (montes vinearum) művelik és használják, hegy vámot azonban vonakodnak fizetni (tributa predictarum possessionum dare et persolvere recusarent); tiltakozik azért is, mert az egyház Kezeu-i birtokrészét, szomszédai és határosai, főként a Thopolcha-i hospesek, folyton dézsmálják (usus fructus et utilitates... uterentur!). Megcsonkult és vízfoltos papíron, hátán pecsétek nyomával. — Vk. m. lt. Szőlős iuxta Balaton 13. 1 A veszprémi káptalan levéltárában 1363-ra datálták, azonban az oklevél dátumának az évszámában az L (50) után nem lehet X-et (10) olvasni. Az 1353-as évszám mellett szól a káptalani levéltárnak már elveszett két, ugyanebben az ügyben kiadott, perhalasztó oklevele is. (Szőlős iuxta Balaton 12. és Vászol 8. jelzet alatt. Rövid regesztájuk az elenchusban.) 2 Előfordul Pychyl alakban is. 3 Előfordul Wazul alakban is.