Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

1347 november 30 — 1348 szeptember 25 165 melyet a várnagy-ispán, nemes jobbágy ülnökeivel (nobüibus ecclesie nobiscum insedentibus) érvényesnek ismert,el. Ekkor megkérdezte a Kezy-i nemes jobbágyokat, nincs-e ellenvetésük, s mivel ilyet nem nyilvánítottak (non contra opponentes, nec cautiones habere aut rationes protestantes), Apour mester, ura nevében s a bíróság határozatából, a Kezy-i sessiót, á csereszerződés szerint, visszavonhatatlanul és örökjogon való birtoklásra átadja Dyzl-i Tynna fiainak : Pálnak és Jánosnak. Hártyán, hátán pecsét nyomával. — Vp. lt. Kezi 2. 406. 1347. nov. 30. A tihanyi konvent előtt Wesprim-i Márkus fia Beke a Kamakuta (circa puteum Kamakuta) mellett fekvő veszprémi fél sessióját (másik fele a káptalané) a rajta emelt épületekkel s a Wodas hegyen fekvő 2 hold vásárolt földjét 15 bécsi széles dénárpensáért a veszprémi káptalannak eladja. Anjou-kori okmt. V. 158. Acta eccl. Cameralia. 407. 1347. dec. 1. Csanád esztergomi érsek János veszprémi választott püspöknek Mihály Vrs-i és Benedek Sasad-i plébánosok elleni perét, királyi parancsra, 1348. nov. 25-ére halasztja.

1 Mon. Strig. Eccl. III. 651. (Vp. lt. Miscell. 124.) 408. 1348. szept. 25. (f. V. a. Michaelis.) János választott és megerősített veszprémi püspök, királyi kápolnaispán és királynéi kancellár káptalanja beleegyezésével, egyháza zalamegyei Naztre nevű birtokát s a Beren-i püspöki birtok határai között lévő s egykor Kuzepmalun-nak nevezett malmot (tartozékaival) Pál fiainak : Balázsnak és Mihálynak, a néhai György Wrs-i prépost testvéreinek adja cserébe az ugyancsak zalamegyei Bodon nevű birtokért, melyet a zalai apáttól és konventjétől nemes jobbágyi szolgálatuk fejében (nomine et titulo nobilis iobagionatus ecclesie.. .) kaptak, miután az apátnak fizetendő (évi egy nehézsúlyú márka) census(á)t a püspök magára vállalta. Szécsi Miklós országbíró 1370. febr. 5-i ítéletlevelében tartalmilag átírva. — Vp.lt. Nosztre 3. 1 Ez után még többször halasztják el a pert; utoljára 1350. máj. 6-án. ÍU. o. Mücell. 125.)