Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

lévő Zewletis és Kwalya nevű apátsági birtokrészeket, szintén népestül és tartozékaikkal — adja értük cserébe. Tartalmilag átírta Rozgonyi Simon országbíró 1411. febr. 12. k., a Szepesi Jakab országbíró 1380. k. parancslevelének szintén kivonatos szövege alapján. — Vk. m. lt. Arács 7. 298. 1338. márc. 11. (in Vysegrad, VIII. terminí/ oct. cinerum,) Pál országbíró, miután a Bolugh fiának, Andrásnak a fia: András és Mesko veszprémi püspök között egy Berey-ben lévő és 24 fehérvári számítású bécsi kisdénármárkára (viginti quattuor marcis denariorum parvorum Wyennensium ad numerum Albensem) becsült birtokrészért folytatott perben a püspök (alperes) ügyvédje: Cosmas dékán márc. 4-én bemutatta I,odomér esztergomi érseknek és az esztergomi káptalannak azonos tartalmú 1295-i okleveleit, melyek szerint az érsek

1 Benedek veszprémi püspöknek a Dunán innen (citra) lévő Chuth-i Boldog Iyeustach monostorának és a monostor csepelszigeti (in magna Insula) Harus nevű 2 falujának a tizedeiért adta cserébe a somogymegyei Berey nevű birtokrészét, tartozékait, conditionariusait azaz boradóit (cum conditionariis seu vinidatoribus), s mivel a felperes azt felelte, hogy a vitás föld e cserebirtokon kívül esik, a püspöknek pedig nem volt olyan oklevele, amely az érsekség ottani korábbi birtokjogára rávilágíthatott volna, a bemutatott oklevelek záradéka (expeditoria cautio) alapján elrendelte, hogy május 1-én a püspök Csanád esztergomi érsekkel együtt jelenjék meg ítélőszéke előtt. Hártyán, hátán pecsét nyomával. — Vp. lt. Bérei 1. 299. 1338. márc. 13. (X. diei cinerum.) Pál országbíró a Péter szerémi (Sirminiensis) választott püspöknek

2 és királyi kápolnaispánnak a veszprémi káptalan ellen a kápolnaispánság Kege-i és a káptalan Nogberen-i birtoka határában lévő s 30 bécsi dénármárkára becsült földért folytatott perében a káptalant Cosmas kanonok és 30 nemes eskütársa vagy kanonok-társai által a felperes részére kijelölt Gaan-i Miklós vagy Pezye-i Dezső, az alperes részére kijelölt Nyary-Í János vagy Tudbegh

3 fia Domokos, esetleg más királyi ember és a fehérvári káptalan bizonysága előtt, a hely színén, 1338. május 1-én leteendő földesküre bocsátja; ha megesküsznek, hogy a vitás föld a veszprémi káptalan Nogberen-i birtokának a része, akkor a káptalant kell a birtokába beiktatni, ellenkező esetben a iMon. Eccl. Strig. II. 370. és 372. 2 Az 1338. máj. 19-i ítéletlevélben : szenternyei (sancti Irinei) püsp., kir. kápolnaispán és titkos kancellár. 3 Az ítéletlevélben : Thudbeygh.