Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

5222 Márc. 22. Róma. IX. Bonifác pápa feloldja a kiközösítés alól Székesfehérvári Antimust és feleségét, akiknek házasságát az esztergomi vikárius érvénytelenítette s elrendeli a hozománynak, amely az első férj halála után felszabadult, visszaadását. Roszner 449. — Mon. Vat. 1/4.53., kiv. — Mon. Rom. Vespr. II. 308., kiv. 5223 Márc. 23. (in Kalló, sab. p. Benedicti) Zadorow-i Domokos fia Tamás mester, Szabolcs megye alispánja és a szolgabírák bizonyítják, hogy megbízottjaik : Kyrch-i Fülöp és Salmad-i András fia Albert mediantibus sigillis nostris főleg a Kallo-i civis-ek és hospes-ek körében vizsgálatot tartva a következőket állapították meg : Semyen-i Vbol (dictus) Mihály mester jobbágya, Hensel (dictus) Péter, aki most concivis civium civitatis Cassouiensis, engedély és a szokásos terragium letétele nélkül furtive távozott el urának Kallo-i birtokrészéről. Papíron, hátlapján három pecsét nyomával. Dl. 52.981. Kállay cs. lt. (F.) 5224 Márc. 23. Eger. János egri vikárius elhalasztja a Kisvárdaiak perét. Zichy V. 58. 5225 Márc. 24. Diako. Zs. Garai Miklós dalmát-horvát-szlavon bánnak és testvérének, Jánosnak adja a Cherso és Ossero dalmáciai szigeten szedni szokott harmincadot és a sókamarát. Fejér X/2. 645. (Az 5259. sz. okl.-ből.) — Kukuljevié I. 169. 5226 Márc. 25. (in annun.) A bácsi káptalan Zs. 1398 febr, 20. parancsára (v. ö. 5192. sz.) új adomány címén beiktatja Maroth-i János székelyispánt Athya-i Zaar (dictus) László fia Miklós fia Jánosnak Sambok és Monar pestmegyei, Perbaar pilismegyei, Szughalom, Iraaz, Chukmo és Bükien Kereskuz-i megyei és Athya, Babafalua, Zagulyan, Louasci, Delwlgh, Kardos, Kwzepnoak, Tomtheleke, Petroch, Drasinfalua, Zegfalua, Kondorfalua, Geregmezu, Porochynfalua, Kisbach, Gachalfalu, Halaphfalua, Jarynfalua, Brathafalua, Wswyafalua, Braynch, Reufalu, Racha és Vthuarch valkómegyei birtokaiba. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 8301. 5227 Márc. 26. Körös. Garai Miklós bán elhalasztja Blinai László perét. Zichy V. 59. 5228 Márc. 26. IX. Bonifác pápa megengedi, hogy Gregoryochi Illés zágrábi egyházmegyei nemest és feleségét gyóntatójuk feloldozhassa. Mon. Vat. 1/4. 55., reg. 522» Márc. 27. (in Appathhyda, f. IV. a. Ramispalm.) Kalian-i Dénes fia Mihály, Kolozs megye ispánja, Frata-i Gál fia Péter és Keztreg-i László szolgabírák Zs.-hoz. 1397 dec. 21. parancsára (5116. sz.) a Papfalua-i közös silva usualis-t megosztották. Az elválasztó határ Zenthiuan felől inter duos rivulos Cherespatak kezdődik s Korog birtok szomszédságában több régi úton, valamint Berch-en keresztül haladva asscendit in viam puplicam, amely ad partes possessionis Korog vezet. Az erdőnek a parte civitatis Cluswar levő része sorshúzással Lőrinc fia Jakabnak s fiának : Lászlónak jutott, a Korog felőli pedig Chornuk fiainak és Mihály fia Gergelynek. Az usualis rétet úgy osztották fel, amint azt őseik s maguk is eddig használták, jobbágyaik usualis rétjének az erdő felőli része pedig Chornuk fiainak s Gergelynek jutott, míg a civitas Cluswar felőlit Lőrinc fia Jakab kapta. Pratum seu fenetum Kystelekfele vocatum Lőrinc fia Jakabé lett, fenetum autem in NogByk existens Chornuk fiaié és Gergelyé. Békéltető férfiak és nők közbenjárására Chornuk fiai engedményt adnak Jakabnak a fluvius Pathak felől levő birtokrészek, u.m. tíz fundus sessionalis zálogösszegéből — 32 garasával számított 36 írtból —, viszonzásul azonban Jakab megígéri, hogy az elzálogosított sessíokban levő jobbágyoknak pro edificatione domus, pro usione veluti suis iobagionibus de silva sua usuali fát fog adni. Az erdőben megjelölt valamennyi fa : Teolgfa, Telgfa, Tolgfa. Sweyrchcz-i János alvajda 1398 júl. 1. okl.-ből. Dl. 28.767.