Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

Gergely, a budai Mária Magdolna-egyház plébánosa útján szept. 2.-ra megidéztette. A Balázs mester által tanúul bemutatott budai cives seu hospites-t Iohannes Budensis barsi főesperes és Iohannes Saxo esztergomi kanonokok által eskü alatt kihallgattatta s vallomásaikat Turnowya-i János fia Márton közjegyzővel írásba foglaltatta, más tanukét pedig, akik távol maradtak, szept. 10. és 12.-én. Szept. 16. Balázs mester az ügy befejezését és az ítélet meghozatalát kérte. Mivel a vádlott többszöri felszólításra defensionibus omnino se nolle uti nec ipsas posse dare indicabat, az ítélet meghozatalát szept. 18.-ra tűzte ki. Ekkor bírótársaival és a nótáriussal ítélkezve a vádlottat, aki a tanúvallomások szerint az egyházi javak elfecsérlője, egyháza rossz kormányzója, Teutonicus Ulricus budai lakos nequiter et sine causa gyilkosa, a gyilkosság miatt megfosztja a sasadi egyháztól, ahhoz való minden jogától, kötelezi a két ezüst kehely és a missale visszaszolgáltatására és ad perpetuos carceres dicte sancte sedis Strigoniensis, in quibus pro pena dicti homicidii suos perpetuos cum pane doloris ducat dies, ítéli. Tanuk : János fia Demeter szentgyörgymezei kanonok, nótárius ecclesie Strigoniensis, Bálint fia Jakab presbiter, a Pastuch-i Szt. György-egyház plébánosa, Leubich-i Péter fia Miklós esztergomi egyházmegyei clericus. Az oklevelet írásba foglalta Turnowya-i János fia Márton prágai egyházmegyei clericus pápai és császári közjegyző. Hártyán, közjegyzői jeggyel. Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 45. f. 1. nr. 12. 4519 Szept. 19. Szentimre. Váradjai János erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Idézze meg a Felsőmacskásiakat, akik a kolozsmonostori apát Kajántó nevű birtokán (Kolozs m.) lekaszáltatták a réteket s a termést elvitették. Tört. Tár 1896. 729., reg. (A 4532. sz. oki .-bői.) 4520 Szept. 20. Bettlern. Vencel cseh király Jodok morva őrgrófhoz. Cáfolja meg Zs. előtt azt a hírt, mintha rágalmazta volna. Codex dipl. Mor. XII. 318. (Brünni orsz. lt.) — Az oklevélben az évszám nincs feltüntetve. 4521 Szept. 21. (in Mathei) A váradi káptalan előtt Mezeugyan-i Barnabás fia Demeter és fia : István, mivel Cherepes-i Balázs fiai : János, Sebestyén, Péter és Benedek a biharmegyei Mezeugyan birtokban penes quendam alveum Kenderatothow vocatum fekvő három jobbágytelküket idegen kézből a saját pénzükön visszaváltották, azok közül duas sessiones pro duobus iobagionibus moraturis sufficientes átengednek a Cherepes-ieknek, akik még fizetnek nekik centum florenos per centum denarios ad numerum antiquorum denariorum Bardus dictorum florenum quemlibet computando. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. M. Tud. Akadémia kézirattára. 4522 Szept. 25. A vasvári káptalan előtt a Szelesteiek elismerik, hogy hitbéit és leánynegyedet átvettek. Sopron vm. I. 524. (Dl. 42.633.) 4523 Szept. 25. Csepreg. Sopron megye Ilsvai Leusták nádorhoz. Máj. 28. parancsára (4408. sz.) a vizsgálatot elvégezte. Sopron vm. I. 523. (Dl. 8186.) 4524 Szept. 26. (f. III. a. Cosme et Dam.) A kolozsmonostori konvent előtt Swk-i Darabus (dictus) János mester özvegye : Klára — fiai : Mihály és Bá [rnabas] nevében is—tiltakozik, hogy Swk-i Darabus (dictus) Miklós mesterin domum suam tauarnicalem irruendo et ab eodem unum currum ferreum inibi pre timore repositum elvitetett, majd Zaaz (dictus) Tamás nevű Zwk-i jobbágyuk és famulusuk házától két jó ökröt és egy jó lovat elhajttatott s csak az ökröket adta vissza, a lovat és a kocsit ellenben nem, végül super iobagiones ipsorum in cunctis possessionibus ipsorum et portionibus possessionariis commorantes tam census consuetos, quam etiam taxas super iobagiones eorundem per Nicolaum impositas et imponendas exigeret et exigi facérét. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Erdélyi Múzeum lt. Suky cs. lt. Sub Litt. A. nr. 3. O. L. Fkgy.