Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

4306 Márc. 16. (II. die oct. med. quadr.) Az egri káptalan Ilswa-i Leusták nádorhoz. Zs. 1396 márc. 10. parancsára Monthe-i Egyed (nobilis) fiai: Bereck ungi főesperes, egri kanonok és Tamás mester kanonok részére visszafoglalta a borsodmegyei Babana birtok felét a plaga orientali adiacentem et a fluvio Ticie incipiendo per longitudinem ipsius ville et per médium capelle in honore omnium sanctorum in eadem constructe usque finem protendentem a jelenlévő Kemey-i Lőrinc fia János s fia : Lőrinc hozzájárulásával s azt számukra statuálta. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 8142. 4307 Márc. 16. (f. V. a. Iudica) A zobori konvent előtt Egresd-i Mátyás fiai : Kilián és Mihály rokonuknak, Dulo-i András fia Andrásnak adják a trencsénmegyei Dulo birtok felét, amelyet Roh fiaitól: Mihálytól és Miklóstól száz nehéz dénármárkáért, tíz pensaval számítva, zálogba vettek, és átengedik neki a zálogösszeget is. Versa vice András a trencsénmegyei Wyfalu-ban netán reá háruló minden birtokjogról lemond Kilián és Mihály javára. Présentes autem, dum nobis infra spatium unius anni in specie fuerint reportate, in formám nostri privilegii redigi faciemus. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 72.817. Syrmiensis-Szulyovszky cs. It. 4308 Márc. 17. Csente. Treutul Miklós macsói bán, pozsegai ispán a kői káptalanhoz. Tartson vizsgálatot Földvári István panaszára, amely szerint aTolmácsiak meggyilkolták nyolc vadászó jobbágyának egyikét, földvári (Bács m.) házát pedig elpusztították. Fejér X/2. 379. (A 4329. 4z. okl.-ből.) 4309 Márc. 17. Pozsony. Pozsonyi Frigyes közjegyző előtt Saltoi Bonaventurának, a Krisztusteste-kápolna alapítójának özvegye elismeri, hogy az ingóságokon megosztozott a kápolna igazgatójával. Fejér X/8. 419. (Gyurikovits-gyűjt.) 4310 Márc. 19. Váradja. Váradjai János erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Iktassa be Kezdi Sándort Királyhalma, Wohldorf és Galac birtokokba. Fejér X/2. 387. — Z.-W. III. 165. (A 4373. sz. okl.-ből. Dl. 8146.) — Az oklevél eredetije : Dl. 30.751. 4311 Márc. 19. A pozsonyi káptalan előtt Pati Posár László felesége átengedi rokonainak pati birtokrésze negyedét (Komárom m.) a Zsitva folyó megfelelő részével együtt. Fejér X/3.187. (Benyovszky Péter után.) 4312 Márc. 19. (in Iudica) A veszprémi káptalan előtt Demeter veszprémi püspök fogott bírák közbenjárására kiegyezik Zech-i Miklós nádor fia Hercheg (dictus) Péter mesterrel, ennek feleségével: Saraval és anyósával : Peluske-i Mykch mester özvegyével azon hatalmaskodások és kártételek ügyében, amelyeket az utóbbiak Hegesd-i várnagya, Mihály és a püspök districtus Kaalwelg-i officialisa, Zeules-i Péter diák az inter districtum Kaalwelg et castrum Hegesd fekvő erdőben kölcsönösen elkövettek. Az egyezség értelmében megszüntetik pereskedésüket, elengedik egymásnak a bírságokat, érvénytelenítik perbeli okleveleiket, kölcsönösen visszaadják a zálogul elvett ökröket, marhákat, tárgyakat, nyugtatják egymást, a várnagyot és az officialist minden .hatalmaskodás felől és kimondják, hogy a vitás erdőt mindaddig, amíg a püspök és Péter mester rövidesen személyesen ki nem egyeznek, a Kaalwelg-i, illetőleg a Hegesd várhoz tartozó jobbágyok szabadon használhatják. A megállapodás nem érinti a birtokügyeket és az officialisnak a fogott bírák által a minap megítélt eskü ügyét. A békebírák közül András vicarius és György lector, veszprémi kanonokok és Laad-i rufus Péter mester bizonyították, hogy az ítéletet Almad-on a fenti értelemben hozták meg. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Veszprémi püspöki lt. Kálvölgy 4. O. L. Fkgy. 4313 Márc. 19. Prága. Vencel cseh király kiegyezve országa előkelőivel, Zs.-t és Jodok morva őrgrófot állítja kezesekül. Codex dipl. Mor. XII. 283. (Schwarzenberg cs. lt, Wittingau.) — Fejér X/2.358., említés.