Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)
1395 május 10 — május. 17 437 ban tartózkodó népeket és jobbágyokat ne háborgassák, hanem hagyják, hogy a prépostnak és egyházának szolgáljanak. Rozgonyi Simon országbíró 1409 szept. 8. okl.-ből. Dl. 9480. 3 978 Máj. 10. Kassa bírósági határozatainak feljegyzése. Turul 1930.95. (Kassa (KoSice) város lt.) 3979 Máj. 10. Velence elhatározza, hogy közbenjár Anconanál és Záránál Rizardus del Gotho érdekében. Ljubié IV. 345., kiv. 3980 Máj. 15. Visegrád. Kaplai János országbíró elhalasztja Bátmonostori Lászlónak jobbágyai és familiarisai előállítását elrendelő perét, mivel a törökök elleni hadjáratban szándékozik részt venni. Zichy IV. 595. 3981 Máj. 15. (sab. a. ascens.) A pannonhalmi konvent előtt Zentwid-i Tamás fia László elzálogosítja duos fundos curiarum suarum integros iobagionales in eadem Zentwid, in quibus Iohannes filius Pauli et Georgius litteratus résidèrent, vicinatim adiacenies supra ecclesiam a parte meridionali sitos et habitos János győri püspöknek és neposainak, Mihály fiainak : Jánosnak és Györgynek pro tribus marcis et tribus pensis denariorum novorum pro tribus denariis currentium. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Batthyány cs. köpcsényi lt. C. 10. f. 3. nr. 18 0. L. Fkgy. 3982 Máj. 15. Velence részletes utasítással Zárába, Trauba és Almissaba küldi megbízottját a kalózkodás-megakadályozása végett. Ljubié IV. 346., kiv. 3983 Máj. 17. (in Wyssegrad, XXX. die oct. passce) Konia bán fia Simon országbíró ítéletlevele. A Karusna-n lakó Farkas fia Miklós a Ryuche birtok határain belül fekvő Karusna birtokrész miatt Ders Márton sziavon vicebán ellen Bubek Detre sziavon bán előtt indított perében 1394 aug. 3. a következő három oklevelet mutatta be, mindhármat a csázmai káptalan átiratában: 1.) 1279 ápr. 6. László király a Ryuche megyei nemes várjobbágyokat és predialisokat, különösképpen Thuruk fia Péter várjobbágyot mint királyi servienseket kiveszi a Ryuche-i ispán alól. 2.) 1350 aug. 22. Buda. Tamás mester liptói és körösi ispán Farkas fia Miklós fia Farkast, akit Ryuche-i civisek és hospesek ellenében hamis oklevél bemutatása miatt a Karusna birtokért folyó perben főváltságban elmarasztalt, miután a bírságot — neki 5, a polgároknak 4 márkát — kifizette, földje birtokában mint Ryuche-i országos nemest megerősíti. 3.) 1352 jún. 3. Körös. Mihály fia Péter sziavon és horvát vicebán s körösi ispán Miklós fia Farkas birtokrészét meghatárolja. Az alperes ugyancsak három oklevelet terjesztett elő: 1.) 1350 júl. 4. Buda. Péter fia Tamás liptói, körösi és Ryuche-i ispán s Chokakew-i várnagy Farkas fia Miklós fia Farkast, mivel a Ryuche-i hospesek elleni perében Mychk sziavon bán nevére hamisított 1345 máj. 17. oklevelet mutatott be, elmarasztalja és a vitás birtokot a hercegi Ryuche birtoknak ítéli meg. 2.) 1393 máj. 23. Zs. (2949. sz.) 3.) 1394 júl. 23. A csázmai káptalan az iktatást elvégzi. Bár a felperes apja a hamis oklevél bemutatása miatt reája kirótt birságot megfizette és őt a Ryuche-i nemesektől járó servitiumra kötelezték, birtokát pedig Péter vicebá'n meghatárolta, mivel Tamás ispán hamis oklevél bemutatása miatt elmarasztalva, birtokát mint ius regium-ot Ryucha hercegi birtokhoz csatolta és az ottani népeknek ítélte meg, arra pedig nem volt joga, hogy királyi hozzájárulás nélkül visszaadja neki s arra sem, hogy őt a Ryuche-i kerület nemesei közt meghagyja, ellenben Zs.-nak jogában volt a birtokot az alperes Márton vicebánnak adnia, akit abba ellenmondás nélkül be is iktattak s mert végül a felperes nem bizonyította, hogy Thuruk fia Péter és a László király által a serviensek közé emelt Ryuche-i vár^ jobbágyok utóda lenne, a birtokot az alperesnek akarta ítélni. A felperes ekkor fellebbezést jelentve be, kérte a pernek a királyi curiaba terjesztését. Ezt meg
