Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)
3942 Ápr. 24. Visegrád. Ilsvai Leusták nádor eiőtt Butkai János és társai eltiltják hat sopronmegyei birtokuk elfoglalásától a Kanizsaiakat és (Szentgyörgyi) Temmelt. Sopron vm. I. 520. {Dl. 66.849. Dessewffy cs. margonyai lt.) 3943 Ápr. 24. Uo. Ua. Kisdobroni Tamást megbírságolja. Zichy IV. 595. 3944 Ápr. 24. Az erdélyi káptalan Almakereki Péter részére átírja I. Lajos 1360 szept. 28. engedélyét, hogy Váraskeszi Lépes Demeter felesége a leánynegyedet birtokokban kapja meg. Haan-Zsilinszky 11. (Dl. 4913.) — Z.-W. III. 151., említés. 3945 Ápr. 25. (in Vissegrad, in Marci) Ilsua-i Leusták nádor a váci káptalanhoz. Tartson vizsgálatot magister Stephanus filius I[a]koe (Jako) de Zoha-naka maga és felesége, Erzsébet, továbbá Somos-i Konya özvegye, valamint Terenye-i László fia Péter felesége Magich nevében előadott panaszára, amely szerint Wanyarch-i Demeter Rede-i Mikocha fiai: Péter és Miklós, ezen Péter fia Jakab és István fia Tamás meghagyásából a mult évben Rede-i birtokrészükön lévő eresztvényüket kivágatta és a fát elvitette, továbbá Mikocha húshagyó kedd (febr. 23.) körül Péter nevű Rede-i famulusukat meg akarta ölni, ugyanezt, amikor juhokat legeltetett, Demeter megverte, kifosztotta, juhait elhajtotta, azonkívül a fenti Péter — Demeter és Miklós akaratából — Gergely fia Péter nevű Rede-i jobbágyukat megverte, ugyanők Bertalan nevű famulusukat három nyillövéssel Rede-i birtokrészükig űzték, nyolc év óta Rede-i mezőiket, sepes et indagines eorundem pratorum destruendo marháikkal legeltetik és azokkal jobbágyaik ottani szőlőiben mérhetetlen kárt okoznak. A váci káptalan 1395 máj 1. okl.-ből. Dl. 28.940. 3946 Ápr. 25. (in sede de Pezeth, mens. Apr. XXV. die primo iudicio post Duymi) Comes Adaam filius castellani et cornes Nicolaus socius eiusdem comités de Pezeth et quatuor iudices sedis de Pezeth, Wlatko Remeticgh, Iacobus Petri, Georgius Stanchicgh, Stipko Purnosich bizonyítják, hogy Chelopek-i Juryemcgh Ostoya megjelenve in sede de Pezeth előttük cum fratribus suis scilicet Blasio et Wlko, felszólította szomszédját: Relaxa michi rogo te tanquam fratrem id, quod de meo detines in possessionibus meis, que pertinent ad Chelopek. Ex parte Lubichii Wlk Marcouich és Petrus Stanoeuich erre így feleltek: Deus te sciat comes Ostoya cum tuis fratribus, quid loqueris, habeo meas possessiones sub métis. Nagy viszály tört ki köztük, majd ügyüket fellebezték Miklós horvát-dalmát bán elé ad sédem Tiniensem, ahol azt 12 férfi ítélete alá bocsátották. Ezek a helyszínen meg is kísérelték kijelölni metas ipsius terre inter Chelopecii et inter Lubichii, de nem tudva megegyezni, megbízásukról lemondottak, kijelentve : Nos excipimus nos extra, vos concordamini, ut melius scitis. Ezután a felek cum omnibus fratribus suis scilicet cum quinque lineis generationalibus de Bilicgh kiegyeztek 100 márka bírság terhe mellett és megvonták a határt Gergely fia Tihoradus és Clinchicgh Draganus esküdt pristaldusok jelenlétében. Prima meta ex parte mete Columcgh lapis vulgo vocatus Glanati pro meta positus/ Secunda meta de meta Columcgh vulgo in Zlato brydo plasbni kami. Tertia meta desuper Zlatobrydo, que respicit ad duas metas. Quarta meta de lapide inclinato respicit inter duas Hotissena in Oblascina. Quinta meta de Oblascina saxum perforatum cum fronte ad solem inferius de sepulchro condam Drasconis. Sexta meta de ipso perforato lapide seu saxo per vallem respiciendo lapis Sedlasci vocatus pro meta positus. Septima meta de lapide Sedlasci pro meta positus lapis, qui vocatur Owan, eundo de ipso lapide Owan. Octava meta penes Hruschica lapis pro meta positus et de Hruschica in Brekinya penes ipsam lapis pro meta positus et de Brekinya per viam, que vadit de Chelopek via publica ad Smolyan lapis Protlizen longa petra, sub via veniendo ad Bukonye de
