Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)
László királynak év nélküli, dec. 1. (in crast. Andrée) in villa sancte Elizabeth kiállított oklevelét, amely — átírva István királynak in Veteri Buda ugyancsak év nélkül aug. 28. (in crast. oct. s. regis) kiadott privilégiumát, — megtiltotta, hogy villa Zenthelsebeth regalis hospeseitől a vámszedők, főleg a budaiak és pestiek vámot vegyenek, amidőn áruikkal causa fori mennek vagy visszatérnek s panaszt emelnek a nyúlszigeti apácák ellen, hogy in civitatibus Budensi et Pestyensi alkalmazott vámszedőik őket fizetésre kötelezik. Az apácák ügyvédje, Sebastianus filius íob dictus de Somogy szerint a vámszedés jogosan történik, s állítása igazolására felmutatja Béla király 1255 júl. 25. oklevelét, amellyel a castrum Pestyense-ben és extra districtum eiusdem castri szedni szokott vámot a nyúlszigeti Szűz Mária-kolostornak adta, a vámtételeket pedig megállapította. A nádor pilismegyei alispánjával s mindkét megye szolgabíráival, esküdtjeivel és nemeseivel Ítéletet mondva az apácák javára dönt, mivel Béla király korábbi kiváltságlevele ellenére István és László királyok a Zenthelsebethfalua-i hospeseket liberos et solutos committere nequivisse nec eisdem in facto solutionis ipsius tributi uti in iure aliorum aliquam gratiam facere valuisse, az apácák az adományozás idejétől fogva jogukat zavartalanul gyakorolják, a hospesek pedig id, quomodo et qualiter, a quo tempore ipsi et eorum predecessores post premissam prerogativam gratiam modo previo eis factam de eadem exclusi fuissent et haberentur, nullo evidenti documento nunc vei in futurum conprobabant nec conprobare assumpmebant, sed ius alienum tantummodo subreptitie in eorum iuris proprietatem et iurisdictionem prescriptarum literarum viribus et vigoribus convertere'et apropriare anhelabant ; az apácákat tehát meghagyja a vám birtokában, a Zenthelsebethfalua-iakat pedig kötelezi, hogy azok budai és pesti vámszedőinek áruik után vámfizetést teljesítsenek. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 7918. 3565 Júl. 18. A zobori konvent Ilsvai Leusták nádorhoz. Kaplai János országbírót és testvérét megidézte. Hazai Okmt. IV. 235. (Barthodeiszky cs.lt, Mihályi.) 3566 Júl. 19. (dom. a. Marie Magd.) A budai káptalan előtt magister Franciscus Bernardi civis Budensis és fiai : Pál, Fülöp, Ferenc eladják [a zágrábmegyei Jaztrebarzka birtokot] 4000 aranyfrtért Lypolch-i Rafael fiainak : Muchynnak és Miklósnak. II. Ulászló csonka okl.-ből. Dl. 72.246. Erdődy cs. vöröskői lt. 3567 Júl. 19. Közjegyzői oklevél a zárai egyház statútumairól. Farlati V. 107. 3568 Júl. 20. (VIII. die Margarete) A nyitrai káptalan Zs. 1394 máj. 22. parancsára (3441. sz.) az iktatást Jokew(Jowkew) vár birtokába foganatosítja. A tartozékok : Jokew birtok, Vítencye opidum, Kisvitencye,' Lapasd, Lanchar, Dwby, Czeclen, Jazfalua, Byssenew falvak, Hrasycz déserta falu. Hártyán, függőpecséttel. Dl. 7945. Hátlapján egykorú írással : statutoria super bonam aquam. — Wenzel: Stibor 79., említés. 3569 Júl. 20. (in Elye) A vasvári káptalan előtt Saröw-i Péter fia László — fia : Péter nevében is — más részről Miklós fia Leukus, János fia Lőrinc, Donch fia Miklós, Benedek fia Sefredus mesterek és István fia István Ouar-i nemesek, harmadik részről pedig Burgel (dictus) Pál fiai : Mihály és Miklós, Lanch fia Jakab, Koos fia Jakab, János fiai : István és Miklós, Péter fia Mihály és György fia János Edelen-i nemesek fogott bírák közbenjárására kiegyezve, megvonják birtokaik, ú. m. Such, más részről Pezen és Ouar, harmadik részről Edelen határát. Ez in monte Segfew kezdődik Cheyke, Such, Pezen és Ouar találkozásánál s nyugat felé haladva, prout tempore iemali sol occidi sólet, leszáll in magnam vallem inter montes Segfew et Chethen, majd hegyen-völgyön