Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

3353 Ápr. 5. (in dom. Iudica) A váradi káptalan előtt Periche-i Benedek fiai : János és István tiltakoznak, hogy Olnod-i Zudar Péter és György volt bánok Beltuk-i jobbágyaikkal Periche birtokhoz tartozó Ffilemezeu és Retesmezeu nevű szántóföldeiket használtatják, a Pilisy-i nemesek pedig ugyanazon birtok határai közt fekvő Iwanlegentheleke nevű földjüket használják. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 42.567. 3354 Ápr. 5. (XV. die Oculi) A kolozsmonostori konvent bizonyítja, hogy megbízottja jelenlétében Zs. 1393 okt. 6. parancsára (3133. sz.) Wereb-i György fia Péter mester miles alvajda a Torda királyi városhoz tartozó Kygyosfezek, Zakalusharach, Ewrhyg, Megnezew, Gyekuskwth és Twbulgata nevű szántóföldek és rétek határjeleit Bertalan mester erdélyi alvajda oklevele alapján megújította. Az első földhányások super fluvium Aranyas in monte duabus collibus in loco Kygosfezek nunccupato, prope finem cuiusdam rubeti Zakalusharazth vocati, collis vulgo Thwb dicti tetején vannak. Itt Indal-i János és Balázs, Gál fia Mihály és Berzethe (dicti) János fia László ellentmondottak, azt állítva, hogy a terület Bwch nevű birtokukhoz tartozik. Amidőn innen per unum Berk a hegytetőre ment, ugyanők szintén ellentmondottak. In loco Megnezew vocato a Jara-i nemesek ellentmondását nem vette figyelembe. A határjelek itt in acye eiusdem Berk és in descensu eiusdem vannak. A következőt akkor érte el, amidőn iuxta locum Kylkuskuth vocatum leszállt in vallem. Ezután a super locum Tubulgatha vocatum lévőt újította meg, majd leszállt ad eundem locum Tubulgatha alio nomine Sosreth appellatum, ahol a meghatárolást be is fejezte. Mivel András erdélyi vajda, az erdélyi káptalan és mások oklevelei szerint a szántók és rétek mindig Torda királyi városhoz tartoztak és Bertalan alvajda is azoknak birtokában találta a cíviseket, ezeket beiktatta birtokukba, nem törődve a Jara-i nemesek ellentmondásával. Chirografált hártyán, pecsét nyoma nélkül. Dl. 28.761. 3355 Ápr. 5. Róma. IX. Bonifác pápa Sisi Miklósnak, a nyitrai Szt. János evang.-oltár igazgatójának nyitrai kanonokságot ad. Mon. Vat. 1/3.248., kiv. 3356 Ápr. 6. (Strigonii, f. II. p. Iudica) Zs. a zalai konventhez. Tartson vizsgálatot Alsoulyndua-i István fia Miklós fia János s ennek fiai : István és János panaszára, amely szerint olym quedam res, bona et tesaurus ipsius domini íohannis bani et predictorum Stephani et íohannis filiorum suorum in toto ad valorem duorum milium florenorum auri se extendentes et extendentia ipsos unacum condam magnifico viro domino Stephano fratre eiusdem íohannis bani uteryno communiter tangentes et concernentia de banatu ipsorum regni Sclauonie eis provenientes et per ipsos in eodem congregatos apud manus dicti domini Stephani et nobilis domine consortis ac Ladislai filii eiusdem remansissent, que et quas ad diversarum ipsarum nuptiarum solempnitates expendissent s amelyekről többszöri felszólításra sem akarnak elszámolni, egyszersmind idézze meg István feleségét és fiát : Lászlót. A zalai konvent 1394 ápr. 18. okl.-ből. Dl. 7935. 3357 Ápr. 6. Esztergom. Zs. a turóci konventhez. Tartson vizsgálatot Demjénfalvai Mátyás panaszára, amely szerint anyósa elhajtatta négy ökrét, ingóságait és okleveleit pedig elvitte. Századok 1876. Kirándulás. 82., reg. (Kubinyi cs. lt., Árvaváralja (Oravsky Podzámok). Várgede, fasc. 1. nr. 23. O. L. Fkgy.) 3358 Ápr. 7. A győri káptalan Ilsvai Leusták nádorhoz. A pannonhalmi apátságot beiktatta a dunai Csallórév (Pozsony m.) vámja harmadának birtokába. Békefi : Pilis I. 387. (A 3476. sz. okl.-ből.) 3359 Ápr. 8. A leleszi konvent előtt a Kissurányiak tiltakoznak, hogy a Barrabásiak Kissurány határában új falut akarnak telepíteni. Zichy IV. 533.