Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

3188 Nov. 2. Visegrád. Zs. a hadjárat miatt elhalasztja Berencsi Istvánnak a nyitramegyei Pogran s a pozsonymegyei Palady és Gesth birtokok miatti perét. Fejér X/2. 121., töredék. (Dl. 58.719. Forgach cs. lt.) 3189 Nov. 3. Uo. Kaplai János országbíró a hadoszlás utánra elhalasztja Bátmonostori Lászlónak a bátai apát, officialisa és jobbágyai ellen indított perét. Zichy IV. 527. 8190 Nov. 3. (Rome apud S. Petrum, III. Non. Nov. pont. a. IV.) IX. Bonifác pápa János esztergomi érsekhez. Mivel kérelme szerint számosan kétségbe vonják azt a jogát, hogy in diversis partibus regni Vngarie régi szokás szerint a maga részére tizedet szedhet s azt egyesek megtagadják, eltitkolják vagy maguknak szedik be, felhatalmazza ily tizedek behajtására, érvénytelenítve a zsinatnak és VIII. Bonifác pápának határozatait, amelyek szerint tizedet egyházmegyéje határain kívül senki sem szedhet, csak rendkívüli alkalmakkor. Déli hártyán, ólombullával. Prímási egyházi lt. Nr. 33. 3191 Nov. 3. Róma. Ua. a budai Szűz Mária-templom Háromkirály, Mária Magdolna, Erzsébet és Ilona-oltáránál ájtatoskodóknak búcsút engedélyez. Mon. Vat. 1/3.231., kiv. — Mon. Rom. Vespr. II. 290., kiv. 3192 Nov. 3. Uo. Ua. az örményesi pálosok egyházát felkeresőknek búcsút engedélyez. Mon Vat. 1/3. 232. tévesen 1392. évszámmal. — Mon. Rom. Vespr. II. 290., kiv. 3193 Nov. 5. (in Emerici) A győri káptalan előtt [.... ]ukes-i Sebestyén fia János elismeri, hogy Patas-i István fiai : Kelemen plebanus de Sancto Vito és Péter hospes civitatis nostre Jauriensis, továbbá Jakab fiai : András és Péter átadták a nővérének : Klárának, Rach (dictus) Jakab feleségének Patás birtok hatodából járó hozományt és nászajándékot, egyszersmind 20 dénármárka bírság terhe alatt szavatosságot ígér az ügyben mindenki ellen. Szakadozott papíron, hátlapján pecsét nyomával. Kondé es. lt. O. L. Fkgy. 3194 Nov. 5. A jászói konvent előtt Zsegnyei Egyed és társai a sárosmegyei Boroszló birtokot és Mérk felét átengedik a mislei prépostnak. Fejér X/2. 143., reg. (1430 aug. 14. átirata: Jászói konvent orsz. lt. App. f. 4. nr. 1. O. L. Fkgy. Az eredetiben : Zygnye, Borozlow, Myrk ; a prépostnak hetenként három misét kell mondania.) 3195 Nov. 5. (f. IV. p. omn. sanct.) János jászói prépost és a konvent bizonyítja, hogy megbízottja, István mester jegyző és a királyi ember Zs. 1393 aug. 25. parancsára, a Myzle-i Szt. Miklós-egyház prépostjának, Miklósnak Borozlow (Borozlou)-i és Myrk-i birtokrészeit a szomszédok: Zygne-i Pystrong (dictus) János fia Egyed mester, Deseu fia Loránd, Miklós fia László, Péter fia Márton, a nevezett Loránd fia : László Lapispatak-i nemesek jelenlétében meghatárolta. A határ penes viam Berchuth vocatam kezdődik, amely Zygne birtokból Bogdán birtokba vezet, szántóföldek közt retro ortum possessionis Myrk halad, ahol circa sepes eiusdem földhányások vannak, átszeli Myrk falut — itt in alia linea retro ortum ipsius possessionis Myrk penes sepes ugyancsak földhányások vannak — szántóföldeken áthaladva érinti a Zygne-ből Borozlou birtokba vezető utat, keresztül megy mons [Sujbrana nominatus-on, leereszkedve érinti viam Kerezthuth nominatam, felhatol a mons Elezheg-re, egy ideig azt az utat követi, amelyen ad villám Wargon ligna deduci soient, elhalad sub monte Wargonhege appellato inter possessiones Wargon et Boroslou existente, érinti a Wargon birtokból Borozlow-ba vezető utat, szántóföldek közt eljut a Wargon-ból Bogdánba vezető útig, ezen menve a Borozlou-ból Lapispatak birtokba vezető útig, állandóan szántóföldek közt elhalad penes locum spinosum, amelyet vulgo Thíuessezmezde hívnak, majd cserjés és szántóföldek után cadit in rivulum Myrkpataka nominatum, ahol incipit tenere metas seu cursus metales cum terris nobilium de Somos, s előbb a patak mentén, majd egy völgyben haladva visszatér a Berchwth-on kiindulási pontjáig. Említve kétszer : körtefa.