Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

sziavon bánoknak adja újból a zalamegyei Radnaylese és Deedteleke birtokokat, amelyekről, miután Lajos királytól mint magtalanul elhunytak birtokait megkapták, utólag kiderült, hogy azok a királyi jogok eltitkolóinak kezéből jutottak az uralkodóhoz s egyszersmind megszüntetve a két birtok feltételes jellegét, biztosítja, hogy a bánok azokat sub mere et sincère nobilitatis titulo tartsák kezükben. Ezzel szemben az alperesek, akik ellentmondásukkal megakadályozták, hogy a bánok a két birtokot visszafoglaltassák maguknak, a következő két oklevelet mutatták fel : 1.) 1314 dec. 23. Hernicus Chathar-i apát és a konvent előtt Radna fia Bodizlo és rokonai egyezségük értelmében átengedik vitás földjüket Bathkath fia Tamásnak és rokonainak. 2.) 1378 márc. 16. Lajos király átírja Károly 1329 aug. 30. oklevelét, amellyel a zalamegyei Deed birtokban megerősítette Farkas fia Jánost és Wadas fia Demetert. Az ítélet meghozatala előtt a felperes képviselője kifejtette, hogy a két birtok iure regio et eius collationi pertinerent, mivel előző birtokosaik a nyilas és spiculatori szolgálat feltételével tartották kezükben, amit kész közvizsgálat formájában a szomszédok és megyei nemesek tanúskodása alá bocsátani. Mivel az alperesek ugyanígy készek voltak bizonyítani, hogy a birtokok semper et ab antiquo ipsorum et eorum predecessorum fuissent et extitissent et easdem titulo vere nobilitatis possedissent et possident, az országbíró megbízta a győri káptalant a vizsgálat lefolytatásával. A káptalan jelentése szerint, amidőn kiküldöttjei megjelentek a két birtokon, Lyndwa-i elvezette a maga hiteleshelyi és királyi emberét, az alperesek ellenben felvonultattak 20 commetaneust, 32 vicinust, 43 comprovincialist, akik eskü alatt vallották, hogy a birtokok iuri regio nunquam pertinuissent, sem az alperesek elődei nomine conditionariorum sagitariorum et spiculatoriorum easdem possedissent, sed iidem tanquam veri et sinceri nobiles dictas possessiones possedissent et ipsi in causam attracti sub eodem vere nobilitatis titulo possiderent. Mivel Bubek országbíró az ítélet meghozatalához szükségesnek találta a két birtok értékének megállapítását, ennek elvégzésével megbízta a vasvári kaptalant. Az új határnapon azonban a felperes nem jelent meg s elmaradt a következő tárgyalásokról is, miközben bírságai 45 márka kétszeresének kétszeresére növekedtek. Most végül, midőn az alperesek bemutatják a vasvári káptalan jelentését a birtokbecslésről, a felperes bejelenti végérvényes lemondását. A zalai konvent 1399 nov 22. okl.-ből. Dl. 67.744. Tallián cs. lt. 2974 Jún. 11. (f. IV. p. corp. Chr.) Az erdélyi káptalan előtt Petev (Petew) fia Miklós Fahyd-i nemes Gald-on levő malmát, amelyet korábban 70 aranya írtért Herbordus-nak zálogosított el, ennek leánya : Erzsébet — Gald-i Blasius mester miles felesége — kezében hagyja, továbbá megengedi neki, mint rokonának, hogy a nővére fiánál : Fahyd-i parvus Simonnál tíz írtért zálogban levő Fahyd-i curiaját és 60 írtért zálogban levő Gald-i birtokrészét magához válthassa, szegénységére és öregségére való tekintettel pedig Fahyd-i birtokrészét védelme és oltalma alá adja oly kötelezettséggel, hogy ez is Erzsébetre száll, ha örökösök nélkül halna el. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Dl 29.207. 2975 Jún. 12. (Bude, VIII. die corp. Chr.) Zs. Gara-i Pál fia János mester fia Miklós részére átírja Mária királynőnek a nógrádmegyei Buyak várat János mesternek adományozó 1386 febr. 21. oklevelét és a várat Miklósnak új adományul adja érdemeiért Mária királynő, a prelátusok és bárók hozzájárulásával. Hártyán, a szöveg alatt papirfelzetes pecséttel. Dl. 7196. Jún. 12. Mária királynő oklevele, Pray : Synt. Hist. 90., Fejér X/8. 360., 1. 1388 jún. 11