Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)
fel az officialist és a jobbágyokat a familiáris szabadon bocsátására, megbízottjaik azonban László mestert nem találták Noua-n, a falu villicusa pedig, midőn közölték vele az ítéletet, azt válaszolta, hogy ipse cum populis in eadem villa Noua residentibus in premissa causa nil haberet negotiari et agere et se in ipsam causam cum dictis populis non intromitterent. Vízfoltos, szakadozott papíron, hátlapján három gyűrűspecsét nyomával. Dl. 61.263. Kisfaludy cs. lt. 2800 Jan. 24. (Bude, f. VI. a. conv. Pauli) Zs. Sydow-i István fia Miklós szolgálatai jutalmául neki s apjának, testvérének : Györgynek, unokatestvérének : Nesa-i Tamás fia Miklósnak adja a prelátusok és bárók tanácsából a nógrádmegyei Kysker birtokot, amely Mihály fia Demeter (de eadem) magtalan halálával hárult reá. A szöveg élén jobb felől és a pecsét helyén : Commissio propria domini regis. Hártyán, a szöveg alatt pecsét nyomával. Dl. 69.284. Kubinyi cs. kővári lt. 2801 Jan. 24. Perugia. IX. Bonifác pápa a jászói Szt. Dorottya-kápolna helyreállításához hozzájárulóknak búcsút engedélyez. Mon. Vat. 1/3.211., kiv. 2802 Jan. 25. (Crisii, VI. die ferie II. p. oct. epiph.) Tamás mester vicarius ac vicebanus et cornes Crisyensis és a szolgabírák ítéletlevele. Elődje, Dávid mester vicebán, körösi comes előtt Zenthandreas-i János fiai : Péter és Pongrác panaszt emeltek, hogy Kamaryamelleke-i Máté fia János elfoglalta quandam particulam terre ipsorum in portioné ipsorum possessionaria penes fluvium Kamarya vocatum ex parte occidentis sitam cum quadam vinea, amit az alperes tagadott, azt állítván, hogy a kérdéses föld és szőlő intra metas portionis sue possessionarie Kamaryafeumelleky alio nomine Lipouch vocate van. Okleveles bizonyítékaikat a felek most terjesztették elő. A felperesek bemutatták a zágrábi káptalan 1380 aug. 22. oklevelét, amely szerint Lajos királynak universis nobilibus et alterius cuiusvis status et conditionis hominibus possessiones habentibus ubique in regno Sclauonie constitutis szóló parancsára Lindua-i Miklós bán fia István mesterrel ad renovandum, reambulandum et rectiticandum metas quarumlibet possessionum et liberarum villarum regalium in regno Sclauonie habitarum ac easdem a métis et possessionariis iuribus quorumlibet nobilium et ecclesiarum in contingua vicinitate dictarum possessionum regalium adjacentes et e converso ea iura nobilium et ecclesiarum a iuribus regalibus separandum et distingendum kiküldvén megbízottját, ez a Zenthandreas-i nemesek Kamaryafe nevű birtokát elhatárolta a király és jobbágyainak, valamint libéra villa Garygh birtokjogaitól. Az alperes a következő okleveleket mutatta be : 1.) 1324 máj. 23. A csázmai káptalan Mychk bán utasítására Crisan fia Gergelynek a Kamarya folyó melletti két birtokrészét határjelekkel elkülöníti. 2.) 1355 jún. 12. A csázmai káptalan előtt Crisan fia Gergely átadja Kamaryafew birtok felét leányának, Gunda-nak és vejének, Brack fia Mátyásnak. 3.) 1371 ápr. 20. Nona. Lajos király Crisan fia Gergely két ekényi Kamaryafe nevű birtokát vejének, Mátyásnak adja jutalmul szolgálataiért, amelyeket mint Móric fia Simon horvát-dalmát bán serviense a Havasalföldön, Horvátországban és Dalmáciában teljesített; a birtok apósának adományából már Mátyás kezében van, azonban jogtalanul, mivel királyi engedély nélkül nem lett volna elidegeníthető. Az előterjesztett bizonyítékokat megvizsgálva unacum regni nobilibus nobiscum pro tribunali sedentibus kitűnt, hogy Lajos király oklevele in suis scripturis et dictaminibus non in vera et débita forma, prout in talibus factis litere régie maiestatis soient emanari, sed extra debitam et consuetam formám scripti et emanate, sigillum autem ipsarum literarum, quamvis ad modum sigilli secreti predicti domini