Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

vonala érint három nagy utat, szőlőket, egy patakot, eresztvényes erdőt, sokáig halad egy erdőben s a mons Segfew-nél végződik, ahol Cheyke, Pewzian és Owar területe összeszögeí. A felemlített fák : tölgyfák. XVI. sz. egyszerű másolat. Batthyány cs. lt, Keszthely. Acta antiqua. Alm. 1. lad. 9. Óvár nr. 8. 2730 Dec. 16. A leleszi konvent előtt Károlyi László és Mihály tiltakoznak nagydobosi zálogos birtokrészük (Szatmár m.) elfoglalása ellen. Károlyi I. 460. 2731 Dec. 16. A szekszárdi konvent Zs.-hoz. Nov. 11. parancsára (2672. sz.) a vizsgálatot elvégezte. Zichy IV. 505. 2732 Dec. 17. (Bude, f. III. a. Thome ap.) Zs. Endred-i Miklós fia Mátyás érdemeiért neki és unokatestvérének : István fia Lászlónak adja új adományul Mária királynő, a prelátusok és bárók hozzájárulásával a Racha districtus-ban fekvő Thamasouch királyi birtokot Otrochanch, Dedich, Knesanch falukkal, továbbá locum curie a parte orientali penes fluvium Chasma, quod dicitur locus castri circumquaque fossatus, molendina et loca molendinorum simulcum silvis ab utraque parte fluvii eiusdem. Zs. 1406 jan. 29. okl.-ből. O. L. Esterházy cs. lt. R. 47. f. Z. nr. 11. 2733 Dec. 21. (in Thome ap.)A nyitrai káptalan előtt Kernech-i Miklós mester fiai : György és János nyitramegyei nemesek — kiskorú testvérük : Miklós nevében is —, hogy Györgyöt de dira captivitate Bohemorum tempore disturbii proxime sedati castrum Nitriense tenentium kiválthassák, a trencsénmegyei Felseunadasd nevű birtokukat, amely Lezkouch-i Lőrinc fia István trencsénmegyei nemesnél in tricentis marcis denariorum antique et simplicis monete Hungaricalis quamlibet marcam decem pensis conputando zálogban van, eladják ugyanennek in sexingentis florenis puri auri predictas trecentas marcas in se includentibus, az ottani Szt. Márton-parochialis egyház kegyúri jogával együtt. Zs. 1409 szept. 20. okl.-ből. Tersztyánszky cs. lt. O. L. Fkgy. 2734 Dec. 22. A fehérvári káptalan Zs.-hoz. Nov. 25. parancsára (2691. sz.) a Halápiakat, mivel vonakodtak a bort visszaadni, megidézte. Hazai Okmt. V. 185. (Veszprémi káptalan lt.) 2735 Dec. 22. (II. die Thome ap.) A veszprémi káptalan előtt Hydegkuth-i Mihály fia Farkasius, [felesége: Erzsébet, fiai: Tamás] veszprémi kanonok s Bereck kiegyeznek fogott bírák, György mester veszprémi olvasókanonok, Heemhaza-i György, Wamus-i Ányos Gergely, Zeule[u]s-i Demeter fia Miklós, [... ]-i Miklós, Ayka-i András közben jöttével Araach birtokban hozott ítélete alapján 100 nehéz dénármárka terhe alatt Ayka-i Pál fia Péterrel s feleségével, [Borbálával] testvérük és rokonuk, néhai Miklós szepesi prépost hagyatéka miatt a királyi curiaban folyt perükben. A reájuk hárult, vásárolt és zálogos birtokokat és birtokrészeket, az Araach-i curiat, a kőházakat és pincéket, débita frredicti condam domini prepositi erga manus quorumcunque signanter autem in Ffíorencia apud C[....], que communi laboré et unanimi expensa reacquirere deberent, továbbá a Péternél zálogban levő Ayka-i [birtokrészt] két egyenlő részben felosztják egymás közt. Péter, akinek kötelezettségvállalása fiait : Miklóst és a kiskorú Tamást is terheli, három egyenlő részletben 450 frtot fizet, 100 dénárjával számítva, a másik félnek. Papíron, amelynek egyik része leszakadt, hátlapján töredezett pecséttel. Dl. 66.218. Thaly cs. lt. 273« Dec. 22. A trauiak János cetinei comest és anyját polgártársukká fogadván, házat és telket adnak nekik. Fejér X/3.127. (Mem. di Trau után.)