Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

2507 Máj. 8. Maniga. Stibor pozsonyi ispán és testvérei Bolondóc város lakóinak a nagyszombati városi szabadalmakat engedélyezik. Wenzel : Stibor 65. (Bánffi Pál 1451 febr. 2. okl.-ből. Beckó (Beckov) város lt.) 2508 Máj. 8. Róma. IX. Bonifác pápa János zágrábi egyházmegyei clericusnak a semptét plébániát adja. Mon. Vat. 1/3. 193. 2509 Máj. 9. (f. V. p. Ioh. a. port. Lat.) A váradi káptalan előtt a váradi Szt. Anna-kolostor apácái tiltakoznak az ellen, hogy Simon fia János fia Gergely de vico Veneciarum quendam fundum in eodem vico inter fondos Luce iudicis et Thome existentem omni iuris tramite ipsis religiosis dominabus pertinere debentem el akarja adni hominibus extraneis. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 7789. 2510 Máj. 9. (XII. die p. dom. p. Georgii) A kolozsmonostori konvent Bebek Imre erdélyi vajdához. 1392 ápr. 25. Cluswar-on kelt parancsára, hogy Eztyen-i András fia Miklóst és András fia Jánost iktassa be a Lona birtokon levő Finthareze nevű részbirtokba, a nevezetteknek statuálta quandam terre particulam sessionalem desertam s azt meghatárolta. A határ Lona falu végén apud unum rubetum vulgo Teuisbogor vocatum kezdődik, érinti terram lutosam vulgo Mochola vocatam, fluvius Lona-t, ahol rubetum vulgo Tiuis a határ, eljut ad quandam arborem merasii dupplicati, cuius medietatem arboris in portionem Nicolai et Iohannis divisissent, alia vero medietas in portionem Michaelis de Lona cedisset, majd usque finem cuiusdam ortus halad. Ugyanazoknak Lona-i Mihály egy teljes ház építésére elegendő fát adott, egyszersmind megállapodott velük, hogy az egyezséget megszegő fél elveszíti birtokát. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 31.114. 2511 Máj. 10. (VI. die quin. oct. passce) A fehérvári káptalan István nádorhoz, ítéletlevele értelmében Vsa-i Márton mester nádori prothonotarius a budai káptalannak a veszprémi káptalan Merene és Garabunch birtokaival szomszédos [Komar], Galambok és Karus birtokai közül először Karus-t határolta meg. A budai káptalan képviselőinek kijelölése szerint a határ a Geztred folyónál kezdődik annak a helynek a közelében, ahol a Ielesinuk folyó a Zala folyóba ömlik, érinti az Orozton-ból jövő folyót, a Kolun faluba vezető kevéssé kitaposott úton, in qua vestigia curruum modice apparuissent, a Kerekberek nemusculum-ot, amelynek egy része irtással rétté van alakítva, a Nyarzegh nevű locus pratosus extirpatus-t, az Orozton-ból jövő folyónál egy malmot, Garabonch birtok végénél egy sessiot és malmot, a Berekzegh nemusculum-ot, amelyet a veszprémi káptalan jobbágyai kiirtottak, ugyanazon a folyón egy malmot, végigmegy a Babazow völgyön, majd szőlők közt haladva viam ad Byky condam populosam, nunc vero desertam ducentem, quasdam arbores illiceas in monte prope vineas existentes, a veszprémi káptalan Merenye és Wylaak nevű birtokai és a nemesek kezén levő Oztolch szomszédságában eljut ad arbores magnas illiceas positas Almahatar nominatas secus quandam viam existentes de villa Merenye ad villám Chappy ducentem. A felemlített fák : fűz és tölgy ismételten, hárs, gesztenye (kétszer), gyertyán, vadkörte. A határ kijelölésének a veszprémi káptalan képviselői elejétől végig ellentmondottak s azt Béla király oklevele alapján mutatták meg Merenye és Garabonch felől. Kiindulópontja a Geztered folyónál van s szántóföldeken, majd erdőn keresztül haladva, érinti a Kolon faluba vezető nagy közutat, eljut ad quandam rotondam silvam custodialem, in medio dumos antiquarum viminum et aquam in se habentem, amelynek neve a privilégium szerint Kerekberek, míg a budai káptalan képviselői szerint Zakaharaztya, itt a locus Nyarzegh-en határjel is van, a nagy úton egészen