Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

230 1391 június 1 — június 3 2064 Jún. 1. (in Wissegrad, XXXII. die oct. Georgii) Ua.-nak ítéletlevele. 1389-ben István nádor a budap káptalannal meghatároltatta a Tata nevű birtokához tartozó erdőt Tolnia és Taryan birtokok felől, azonban Tolma-i István fia Pál s László fia János, továbbá Taryan-i Taar (dictus) Mihály fiai : János és László ellentmondottak, majd ellentmondásukat további két iktatás alkalmával megismételték, anélkül azonban, hogy az idézésekre megjelentek volna. Mivel consuetudinaria lege regni ab antiquo approbata requirente háromnál többször nem mondhat ellen az, aki a bíróság előtt nem jelenik meg, a nádort az erdő birtokába, azt Tata-hoz csatoltatva, a fehérvári káptalannal beiktattatta. A hiteleshely jelentése alapján most végérvényesen a nádor javára dönt. A részletes határleírás prope montem Somlio appellatum kezdődik s felemlíti a Gályából Tolma-ba s Galia-ból ad villam Taryan vezető utat, submontem Borz nominatum, mons Borz vocatus-t, montem Pesthkw vocatum, mons Boglyas vocatus-t, montem Andikakw, locum Horh vocatum. A határjelekkel ellátott fák mindenütt tölgyfák, Tyulfa. Hártyán, függó'pecsétje hiányzik. Dl. 7699. 2065 Jún. 1. Génye. (Losonczi) László erdélyi vajda erdélyi familiárisaihoz. Engedelmeskedjenek rokona, Dénes parancsának. Bánffy I. 436. (Erdó'dy cs. galgóci (hlohoveci) lt.) — Az oklevélben az évszám nincs feltüntetve. 2066 Jún. 1. (in Bors, f. V. p. corp. Chr.) Kerse-i Pethew fia György barsi alispán és a négy szolgabíró bizonyítja, hogy Mikoufalua-i István szolgabíró megállapítása szerint cives et ospites de magnó Hereschen (de maiore Hereschen) kiásták és kidöntötték Andréas dictus Gépes de paruuo Hereschen Gysherechen nevű birtokának metas terreas et ligneas. Papíron, hátlapján három gyűrűspecsét nyomával. Dl. 42.491. — Fejér X/8. 334., reg. 2067 Jún. 1. Venerio Antal velencei dogé Dabissa István bosnyák királyt velencei polgárrá fogadja. Ljubic IV. 201. — Fermendíin 50., reg. 2068 Jún. 3. (in Wyssegrad, XXXIV. die oct. Georgii) István nádor a leleszi konventhez. Szt. György nyolcadán (máj. 1.) Kwchyn-i István fia Konya nevében Bethlen-i Miklós Hwzywmezew-i Bereck és Barnabás fia János ellenében bemutatta Konth Miklós nádor 1365 okt. 17. oklevelét, amely szerint Hwzywmezew-i Markolph fia Miklós leánya: Klára, mivel férje: Albus István birtoktaían ember, természetben kérte apjának Hwzywmezew, Kysfalu, Haraklyan, Kyow és Kwchyn nevű birtokaiból a leánynegyedet Hwzywmezew-i János fiaitól : Demetertől és Barnabástól, s ezek, mivel Klárának még két nőtestvére volt, át is adták neki, miután az említett birtokokat tantummodo in locis sessionalibus négy részre, majd egy részt ismét három részre osztottak, très curias iobagionum seu mansiones populosas in uno loco et ambitu a parte orientis ville Kwchyn habite existentes ac etiam duodecimam partem proventuum uriius molendini in dicta possessione Hwzywmezew habiti in fluvio Bodrogh decurrentis. Az oklevél bemutatása után Bethlen-i előadta, hogy noha János* fia Miklós leánya Klárát beiktatták a fenti birtokrészbe, még pedig absque earundem utilitatibus, fia : István fia Konya nincs in toto azoknak birtokában és ezért kéri kiadásukat simulcum earum utilitatibus ad eas de iure spectare debentibus, valamint a malom jövedelmének tizenkettedrészét Demeter fia Berecktől és Barnabás fia Jánostól. Mivel az alperesek a kérést hajlandók teljesíteni, Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) ossza fel a fenti birtokokat négy részre, majd egy részt háromra s azok egyikébe Kwchyn birtokon iktassa be a felperest. A leleszi konvent 1391 okt. 13. okl.-ből. * így az eredetiben. Dl. 66.842. Dessewffy cs. margonyai lt.