Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

1945 Márc. 22. Segesd. Mária királynő megtiltja, hogy bárki bíráskodjék a pannonhalmi apát jobbágyai és birtoktalan szolgái felett. Pannonh. rendt. II. 582. 1948 Márc. 23. (f. V. a. annun.) Zs. a zalamegyei Zepezd falut vagy földet, amelynek Demeter veszprémi püspök előadása szerint elődei régtől birtokában voltak, nagyobb része pedig ma is kezében van, kivéve a zalai vár hatósága alól, új adomány címén a veszprémi egyháznak adja. Tartalmilag átírva Bebek Imre országbíró 1392 márc. 2. okl.-ben. (2413. sz.) 1947 Márc. 23. (X. Kai. Mart.*) Zs. ítéletlevele. Amikor Cibinii márc. 16. unacum prelatis et baronibus törvényszéket tartott, János pap, az Wmberg-i vagy Aranyas Banya-i Szűz Mária-egyház plébánosa és Hermán fia Mihály polgár az urburariusok és hospesek nevében előadták, hogy István fia Miklós fiai : Mihály és Péter, továbbá András fia Akws Thorozko-i nemesek, néhai Akws leszármazói az in cultura aurifodine dolgozó operarius-okat és embereket ad servitia et datia inconsueta kényszerítve a királyt illető urbura nem csekély részét elveszik tőlük, semmibe véve a polgárok régi kiváltságait. A Thorozko-i nemesek szerint AranyasBanya beletartozván a királyné által Thorozko-i István fiainak : Miklós mesternek és Lászlónak, továbbá Akws fiainak : Andrásnak és Miklósnak adományozott területbe, ők az urbura harmadát jogosan szedik s egyszersmind bemutatták a királyné KwpesBanya adományozásáról szóló 1384. oklevelét, míg a plébános és társa a lakósok és urburariusok nevében Lajos király 1366. oklevelét terjesztették elő. Ö ekkor eltávozva az ügyet Bálint pécsi bíboros, János esztergomi érsek, királyi és királynői kancellár, János váradi, Knol Péter erdélyi püspökök, István nádor, László erdélyi vajda, Bubek Detre sziavon, dalmát és horvát bán, Konya bán fia Simon székelyispán, Leusták király ajtónállómester, Chwthnok-i György étekfogómester, Bwbek István comes fia László királynői tárnokmester, Korog-i Fylpes fia István mester volt bán, Sarow-i Péter fia László temesi ispán és más miles-ek s előkelők ítélete alá bocsátotta. Ezek a feleket meghallgatva és okleveleiket megvizsgálva, mint neki jelentették, Mihályt, Pétert, András fia Ákost mint a királyi jog eltitkolóit fej- és jószágvesztésre ítélték, a királynéi adományból kezükön levő KwpesthBanya birtokot pedig neki ítélték meg. ítéletüket jóváhagyva az Aranyas Banya-i polgárok és urburariusok régi kiváltságait megerősíti. Tartalmilag átírva Mátyás 1487 nov. 24. okl.-ben.* Helyesen: Apr. Dl. 37.066. —Cercetári Istorice X—XII. 123., kiv. — Z.-W. III. 12., részlet. 1948 Márc. 25. (in Segesd, in s. sabbato) Mária királynő Lyndwa-i János volt bánhoz. Védje meg Kaly-i Kerekes (dictus) Leukus feleségét : Erzsébetet és leányát: Katalint, akiket valamennyi birtokukkal együtt különös védelmébe fogadott. Papíron, a szöveg alatt töredezett pecséttel. Dl. 7680. 1949 Márc. 26. Segesvár. Zs. megengedi Szántói Jánosnak és Istvánnak, hogy birtokaikat rokonaikra hagyhassák. Csáky I. 165. (A 2992. sz. okl.-ből.) 1950 Márc. 26. A csázmai káptalan előtt Monoszlói Csupor János a garigi pálos kolostornak birtokrészt ad. Levt. Közi. 1931. 301., kiv. (Dl. 35.284.) 1951 Márc. 28. (in Seguswar, III. die passée) Zs. hospitibus et populis nostris ad castrum nostrum Gwrgen nunccupatum spectantibus. Mivel a várat Konya bán fia Simon mestertől salva nostra dilectione simulcum dicto comitatu elvéve Kanysa-i János fia István mesternek adta pro honore, ennek és várnagyának, akit majd alkalmazni fog, engedelmeskedjenek, a jövedelmeket pedig mindig idejében szolgáltassák be. A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt : Propria commissio domini regis. Papíron, a szöveg alatt pecséttel. Dl. 52.722. Kállay cs. lt. (F.)