Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

196 1390 november 13 — november 19 teles engedelmességet, mégis, bizonyára azért, mert az esztergomi Szt. Adalbertnapi zsinaton nem jelent meg személyesen, Bars és Nyitra megyében kiközösíttette egyes plébánosokkal. Mivel a zobori monostor perjelével képviseltette ott magát, ne bánjék vele méltánytalanul. Papíron, zárlatán gyúrűspecsét töredékével. Prímási egyházi lt. Nr. 31. Az oklevél az évszámot nem tünteti fel, azonban csak 1390-ben esett Márton-nap péntekre. 1747 Nov. 13. (in Wysegrad, XXXIX. die oct. Michaelis) Bubek Imre országbíró a somogyi konventhez. A Dada-i András fia László és István fia Péter mint felperesek, Zych-i Jakab fia Elek és a nyúlszigeti apácák mint alperesek közti perben utasítására a fehérvári káptalan először a felperesek kijelölése szerint Dada birtokot határolta meg az apácák Igal nevű birtoka felől Mária királynő és a somogyi konvent oklevele alapján. A határleírás felemlít villa Dada-ból kivezető utat in quadam parva valle penes fines quorundam iugerum, az úttól északra diófákat, in quibusdam terris arabilibus protunc incultis dicti actores virgultum fuisse dixissent, azonban nullum virgultum fore vidissent, mocsarat, amelynek neve a felperesek szerint : Wegsaar, per quam reambulationem dicti actores quendam locum ville dictarum dominarum nunc habitatoribus destitutum inclusissent et sic ostensionem eorum a parte dicte possessionis Igal terminassent. Amikor az apácák ügyvédje Igal határát Dada felől a budai káptalan oklevele alapján ki akarta jelölni, a felperesek azt kívánták, hogy mind a káptalan, mind pedig László király oklevelét eredetiben mutassa fel s mert az ügyvéd ezt nem volt hajlandó megtenni, a felperesek a határ kijelöléséhez nem küldtek ki senkit. László király oklevele nélkül azonban Zych-i birtokának, Taton-nak a határát sem lehetett Dada felől kijelölni. A Dada-iak, Zych- és a Taton birtok miatt perbe lépő zselizi (de Selisio) Szt. Jakab-egyház apátjia ügyének tárgyalását Szt. György nyolcadára (1391 máj. 1.) elhalasztja, az apácákat, mivel László király oklevelét nem mutatták fel eredetiben s így ítéletét végrehajtani nem lehetett, három márka bírságban elmarasztalja és elrendeli Dada és Igal határának megjárasát, még pedig, ha az apácák ügyvédje nem merné László király oklevelének eredeti példányát előterjeszteni, hiteleshelyi átirata szerint. Vízfoltos papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 7618. 1748 Nov. 13. Róma. IX. Bonifác pápa Poki Miklós győri kanonokot a szentszéki káplánok sorába iktatja. Mon. Vat. 1/3. 91., kiv. 1749 Nov. 14. Zágráb. Péter túrmezei zsupán előtt Lapas István kuriloci nemes 28 frtért eladja birtokát. Laszowski I. 127. (Délszláv akadémia lt.) 1750 Nov. 15. Visegrád. Bebek Imre országbíró a leleszi konventhez. Idézze meg másodszor Várdai Zsigmondot, aki apjával együtt Bánfi Dénes egyik pálcái jobbágyát (Szabolcs m.) Várdára hurcolta. Zichy IV. 441. 1751 Nov. 18. Róma. IX. Bonifác pápa Miklós pécsi kanonoknak boszniai kanonokságot adMon. Vat. 1/3. 91., kiv. — Fermendzin 49., reg. 1752 Nov. 19. (in Zauazenthdemeter, in Elisabet) Zs. Kereskyn-i István fia Péternek adja érdemeiért a nyitramegyei Kezew (Kezeu) birtokot, amelyet a bárók tanácsából Rohman-i György fiaitól : Istvántól és Miklóstól a tolnamegyei két Mechyn birtokért csere gyanánt szerzett meg. Az oklevél felső szélén és a pecsét alatt : Relatio Nicolai Treutul. Hártyán, a szöveg alatt pecsét nyomával. Dl. 70.679. Perényi cs. lt. 1753 Nov. 19. Buda. Mária királynő közli Bebek Imre országbíróval a királyi könyveknek I. Lajos 1381 ápr. 5. adományára vonatkozó feljegyzését s utasítja, hogy annak alapján hozzon ítéletet. Hazai Okmt. IV. 228. (O. L. Rajky cs. lt.)