Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)

tén dolgozva fordult Károlyi Árpádhoz, tájékoztatást kérve Bercsényi Imre erdélyi követségeiről (1634, 1639). Károlyi ezt követően néhány napon belül megküldte neki az 1639. évi jelentés bő kivonatát.262 1889-ben az éppen az Institut für österreichische Geschichtforschungban tanuló Hodinka Antallal gyűjtetett anyagot a kuruc emigrációról.263 Ugyanebben az évben még egy alkalommal jelentkezett a levéltárnál, Rákóczi Józsefre vonatkozó iratok után kért információt. II. Rákóczi Ferenc fiainak sorsa, illetve a kuruc emigráció a későbbiekben is sűrűn foglalkoztatta őt.264 Még 1908-ban is levelet írt az ügyben, hogy vajon találhatók-e adatok Rákóczi György és felesége által 1744- ben tett kísérletre, hogy legalább egy magyar uradalmat visszakapjanak, vagy német- országi cserebirtokot nyerjenek.265

A magyar történettudomány kulcsfontosságú személyiségei közül Salamon Ferenc csupán egy alkalommal, 1868-ban tartózkodott rövid ideig Bécsben. Salamon az 1620— 1650 közötti időszakot kívánta feldolgozni, kedvét szegte azonban a levéltár közlése, hogy a választott korszakra vonatkozó levéltári anyag jelentős részét Josef Fiedler már feldogozta, kézirata nyomdakész állapotban van. így végül csak két napot töltött Bécsben.266 Salamon a későbbiekben személyesen már nem tért vissza a császárvárosba, csupán Károlyihoz intézett magánleveleket különböző ügyekben, 1882-1887 között több alkalommal.267 Az idősebb generáció tagjai közül Pesty Frigyes (1823-1889) 1871- 1877 között fordult meg a bécsi levéltárban, helynévtörténeti és dél-magyarországi kutatásaihoz elsősorban okleveles anyagot kutatott, majd megkezdte az Ungarische Akten és a Turcica átnézését.268

Bár Marczali Henrik csupán néhány alkalommal fordult meg a bécsi levéltárban, kutatásairól mégis érdemes külön megemlékezni. Ennek oka, hogy a II. József-kori Magyarországról, illetve az 1790-1791. évi országgyűlésre irányuló anyaggyűjtése során egy olyan levéltárat is használni akart, amely akkor még nem volt a Staatsarchiv őrizetében. Némi bonyodalmat okozott ezzel, hiszen a Staatsrat levéltárát a szóban forgó időpontban, tehát az 1870-as évek végén a Kabineti Levéltárban őrizték.

Marczali emlékiratai szerint 1878 nyarán kezdte meg bécsi levéltári kutatásait a HHStA-ban.269 Marczali előzetesen 1878. április 18-én folyamodott kutatási engedélyért,

262 Uo. 1883: 292., 390. (Thaly levelét november 11-én iktatták és már három nappal később úton volt a kivonat).

263 Uo. 1889: 386.

264 Uo. 1889:396., 1891:369., 397., 415.

265 Uo. 1908: 12. (Hungarica, Belgica, illetve Familienarchiv, ennek átnézése során Győry Árpád Paul Anton Gundd követségi titkártól származó, 1744. május 23-án kelt jelentést talált, amely a herceggel és hitvesével folytatott találkozót írta le, ugyanott a feleségtől egy dátum nélküli levél is volt).

266 Uo. 1868: 32. Fiedler munkájára vonatkozólag lásd a fentebb már közölteket, illetve: Kurrentakten 1862: 58.

267 Uo. 1883: 323., 1885: 77., 1887: 71., 114.

268 Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, X. 814-825. Pesty személyesen 1871. májusa és 1877. októbere között nyolc alkalommal fordult meg hosszabb-rövidebb időre Bécsben, 1876-ban ráadásul négy alkalommal is. HFIStA Kurrentakten 1876: 100., 1876: 154. Nemcsak a HHStA-t használta bécsi kutatásai alkalmával, de a HKA-t és a Belügyminisztérium levéltárát is felkereste.

269 Marczali Henrik: Emlékeim. Bp. 2000, 110-111. Bécsi kutatásairól: Fazekas István: Marczali Henrik és a bécsi levéltárak. In: Előadások Marczali Henrik születésének 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Ka- rancz Gábor. Marcali 2006, 49-58.

62