Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Länderabteilungen
elhelyezésre).867 Az 1880-as években további négy köteg vegyes irat érkezett a Hofbib- liothekból (ma Mise. Fasc. 418-421.). Az I. világháború után az Ungarische Aktenhez tartozó iratokból több irategyüttest adtak ki Magyarországnak (1936).868 így kerültek Budapestre Nádasdy Ferenc és Zrínyi Péter családi iratai (előbbiek jelenlegi őrzési helye: MNL OL E 185 Nádasdy cs. levéltára, utóbbiakat a Jugoszláviával kötött levéltári egyezmény után az 1950-es években továbbadták Horvátországnak), a nádori levéltár titkos iratainak egy része (MNL OL N szekció), az 1848/49-es magyar minisztériumok levéltárainak itt őrzött része (korábban elhelyezve az Ungarische Akten végén: Fasc. 432-494., ma MNL OL H szekció), az abszolutizmuskori főkormányzóság és helytartóság elnöki iratai (Fasc. 495-580., ma: MNL OL D szekció). Az 1830-as évek második felében került sor az Ungarische Akten első átfogó rendezésére, Franz Kubitschek (1836-1840) levéltáros részben újrarendezte a sorozatot, illetve az ő nevéhez fűződik a Comitialia sorozat kialakítása.869 Kubitschek mellett Josef Rosner vállalt jelentős részt ezen munkálatokban. Az 1840-es évek elején Gévay Antal (1796-1844) folytatta a rendezést. Gévay után a Hungarica gondozását Friedrich Fim- haber vette át, akit fiatalon bekövetkezett halála után (1860) Joseph Fiedler követett, levéltári évei alatt mellé szolgálatra beosztották Gözsy Gusztávot (1861-1864) is. Fiedler vezette be az állag rejtelmeibe Károlyi Árpádot, aki alkalmazásától kezdve (1877) a kelet-európai osztályon dolgozott. Károlyi érdemei a levéltártörténeti fejezetben már részletesen méltatásra kerültek. A referensek közül Győry Árpád neve mellett még meg kell említeni Szekfu Gyula nevét, aki az 1910-es évek elején a Specialia sorozat rendezését végezte el (Fasc. 263-377.). Az iratanyag beosztása: Az Ungarische Akten ma négy sorozatra oszlik: I. Allgemeine Akten (Általános iratok) 1280-1861 (Fasc. 1-262.); II. Specialia 1202-1825 (Fasc. 263-377.); III. Comitialia 1492-1844 (Fasc. 378^417.); IV. Miscellanea (Fasc. 418- 435.). Fősorozata, az Allgemeine Akten alapvetően időrendi sorozat, mégis található az évrendezett iratok közé beillesztve néhány kisebb-nagyobb tárgyi egység, illetve olyan válogatások („zárványok”), amelyekbe azok a darabok kerültek, amelyeket 1918 előtt nem lehetett kutató kezébe adni. Ezeket az iratcsomó kiadása előtt kiemelték, és sokszor kényelmi szempontból külön is maradtak. Az alábbiakban az Ungarische Aktenben található tárgyi egységeknek, illetve jól elkülöníthető egységeknek az ismertetése következik.870 Az első nagyobb egységet a Reichskanzlei Fridericiana állagából kiemelt magyar vonatkozású darabok alkotják (Fasc. 1. Konv. A, B, 1463-1490), amelyekhez még Károlyi Árpád készített kivonatokat, és a legfontosabb darabokat közzé is tette (Károlyi, Történelmi Tár 1892). Josef Chmel részére még az 1840-es évek első felében kiemeltek több 1526-ból és 1527-ből származó horvát-szlavón vonatkozású darabot, amelyek azután később részben együtt maradtak (Fasc. 2. Konv. E, Fasc. 7. Konv. D.). Chmel az 867 Az AB 108/6 első oldalán olvasható Károlyi Árpád feljegyzése 1889. október 30-i dátummal. Több darab végső őrzési helye azonban nem a Hungarica, hanem Hausarchiv Familienakten lett. 868 HHStA Kurrentakten 1936: 201. 869 Károlyi egy 1894-ben készített memoranduma szerint a Comitialia sorozat kialakítása csak az 1850-es években zajlott le. HHStA Kurrentakten 1894: 371. 870 Vö. BuzÁsi, Ungarische Akten, 6-7. 493
