Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. c. A levéltár hozzáférhetősége és kutathatósága a kezdetektől 1868-ig
likált. Tervezett nagy munkája, a Bocskai-felkelés korának és a Habsburg-testvérviszály történetének (1606-1608) feldolgozása is kapcsolódott volna a magyar történelemhez, ez azonban sajnos soha nem készült el.30 Magyar vonatkozású munkái közül élre kínálkoznak a két Rákóczi-korabeli diplomatáról, vetési Kökényesdi Lászlóról és Klement Mihály működéséről készített forráskiadásai.31 A kötetek érdekessége, hogy az iratok Fiedler magántulajdonát képezték, és azok közzététele után a levéltárnak adományozta őket, amelyek így az Ungarische Aktenbe nyertek besorolást (Fase. 194—195.).32 Hasonló módon saját szerzésű forrásokra támaszkodva készítette el az erdélyi román görög katolikus unióra vonatkozó fontos közleményét is, amely 1858-ban az Osztrák Akadémia egyik kiadványában látott napvilágot.33 A szláv nyelvek és a szláv népek történelme terén szerzett ismeretei a Külügyminisztérium számára nélkülözhetetlenné tették, számos szakértői véleményt készíttettek vele az 1860-as években és a kiegyezés után is, pl. a magyarországi szerbek kiváltságait illetően, de javaslatot készített Bosznia és Hercegovina címerére vonatkozólag is.34 A Gesamtinventar kiemeli Fiedler nagy munkakedvét, ugyanakkor nem hagyja érintetlenül egyénisége negatív vonásait sem, kutatókkal szembeni szigorát, illetve a levéltárosi hivatással nem egészen összeegyeztethető magatartását, saját kutatási témái feletti szigorú őrködését. Le. A levéltár hozzáférhetősége és kutathatósága a kezdetektől 1868-ig Az 1749-ben életre hívott intézmény elsődleges célja a levéltári anyag őrzése volt. A kor szellemének megfelelően csak elvétve, elsősorban állami megbízást kapó kutatók kaptak lehetőséget a levéltárban őrzött oklevelek és iratok kutatásához. E téren jelentős változás csupán a Vormärz évtizedeiben következett be, Joseph Hormayr báró rövid 30 Nyomait őrzi pl. az Ungarische Aktenben [UA] külön választott 1605 első feléből származó konvolutum- nyi irat: Fasc. 147. Konv. E. „Hungarica Fiedler 1605”. Továbbá azok a másolatok, amelyek a Miscellaneá- ban nyertek elhelyezést: Fasc. 427. Konv. B. 1607-1627. 31 Fiedler, Josef: Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi’s und seiner Verbindungen mit dem Auslande. Aus den Papieren Ladislaus Kökényesdi’s von Vetés, seines Agenten in Baiem, Frankreich, Preussen und Russland. 1705-1715. Wien 1855; Uö: Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi’s und seiner Verbindungen mit dem Auslande. Aus den Papieren Johann Michael Klement’s, seines Agenten in Preussen, England, Holland und bei dem Utrechter Congresse. (1708-1715). Nach einem Nachtrage zum ersten Bande. (1703-1726). Wien 1858. 32 ÖStAHHStA Kurrentakten 1858: 92. 33 Fiedler, Joseph: Die Union der Walachen in Siebenbürgen unter Kaiser Leopold I. In: Sitzungsberichte der philosoph.-hist. Classe der k. Akademie der Wissenschaften 27. (1858) 350-382. Fiedler közleményében összesen tizenhárom forrást tesz közzé. Az iratokat később a levéltárnak adományozta (HHStA Kur- rentakten 1856: 98., 1856: 45.), ma: Ungarische Akten Specialia [UA Spec.] Fasc. 364. Konv. A. 34 AVA Innenministerium Präsidiale Kt. 69. 1868: 830. (Fiedler összeállítása a magyarországi szerbek jogairól és privilégiumairól). További publikációi közül említésre érdemes a Hofkammerbeli Hoffinanz-Un- gam iratai alapján készített közleménye: Beiträge zur Union der Valachen in Slawonien und Syrmien. ln: AfKöG37. (1867) 105-145. 18
