Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik vor 1848

rom osztályra válnak szét: 1.) „Dispacci di Germania 1541-1788” (231 kötet), 2.) „Rubricarii di Germania 1558-1699” (38 kötet), 3.) „Dispacci di Germania ai Capi Consiglio dei Dieci 1501-1636” (1 kötet). Bár az eredeti jelentéseket 1919-ben visszaadásra kerültek és ma Velencében találhatók, viszont az olaszok 1867 óta részenként kikölcsönözték és lemásolták a köteteket, és ezeket a másolatokat 1919 után az eredetiek helyett mintegy kárpótlásul átengedték az osztrák félnek. Ennek köszönhetően a HHStA-ban ma is megtalálható egy sorozat a velencei követjelentésekből. A velencei követ a városállam közép-európai kereskedelmi kapcsolatai miatt nagy figyelemmel kísérte a magyar ügyeket, jelentései a magyar történelem elsődleges kútfőit képezik. Ha a jelentések szisztematikus feldolgozása még nem is történt meg, tekintélyes mennyiségű publikáció készült már belőlük. Az egyes követek követi működése végén készített úgynevezett végjelentések (Finalrelationen) már a 19. században megjelentek Joseph Fiedler és Alfred Ameth jóvoltából. A heti jelentések (dispacci) közül különböző kiadványokban és különböző formában (teljes szövegű kiadás, regeszta) az 1538-1586 és az 1657. április-1661. július közötti időszak, illetve Buda visszafoglalásáról készült jelentések (1686) férhetők hozzá.

Az iratanyag beosztása:

Kt. 1-59. Berichte 1527-1810;

Kt. 1-11. Weisungen 1518-1810;

Kt. 1-5. Hofkorrespondenz 1422-1792;

Kt. 1-3. Collectanea (Konsulat) 1715-1730;

Kt. 1-22. Varia 1521-1773;

Kt. 1-6. Noten der venezianischen Gesandtschaft 1535-1797.

A követi jelentések magyar vonatkozásai feltárása indokolt lenne a Magyarország és Velence között fenálló sokrétű gazdasági és kulturális kapcsolat miatt. Megjegyzendő, hogy Károlyi Árpád tervbe vette a velencei követjelentések magyar vonatkozású részeinek közlését (1882), az MTA Történettudományi Bizottságánál azonban az ügy elakadt, valószínűleg az osztrák Ignaz Stich és Gustav Turba időközben megjelent munkája tette feleslegessé a vállalkozást. Az MTA Kézirattárában ma is megtalálhatók Károlyi 1551. október 22.-1577. szeptember 7. közötti időszakról készített, magyar vonatkozásukat tartalmazó másolatai.485 A Magyarország újabbkori történetének forrásai sorozat számára Kárpáthy-Kravjánszky Mór premontrei szerzetes készítette volna el az 1576 utáni dispacci kiadását az akkor már Velencében található eredetiek alapján, a gazdasági válság azonban nem tette lehetővé a teljes szövegű publikációt, végül csak kivonatok jelentek meg az 1576-1586 közötti időről.486 Az 1697. március 20.-augusztus 31. közötti anyag mikrofilmen is megtalálható Budapesten.

Számos velencei Habsburg-követektől származó eredeti levél és jelentés található a 16. század második feléből és a 17. század első évtizedéből a Handschriftensammlungban őrzött „Literae et acta Caesarea Italiana 1553-1647” tizennégy kötetes kéziratban,

485 Lukinich, A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi bizottsága, 50.

486 Kárpáthy-Kravjánszky Mór hagyatéka ma a Matica Slovenska őrizetében Turócszentmártonban található. Marti Tibor szíves közlése.

183