Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik vor 1848

Joseph Fiedler, Wilhelm Klemm és Paul Wocher végezte a levéltárban. 1881-ben átadásra kerültek az 1830-1848 közötti diplomáciai iratok, amelyeket részben Stokka Tankréd rendezte és lajstromozta. 1902-ben az 1830-1860 közötti adminisztratív ügyiratok kerültek át a levéltárba. Ezt a szállítmányt 1918-ig még három nagyobb küldemény követte (Gesamtinventar I. 401^107.).

Az államkancellárok listája: 1742-1753 Corfiz Anton Uhlfeld gróf, 1753-1792 Wenzel Anton Kaunitz-Ritberg gróf, 1792-1793 Johann Philip Cobenzl gróf, 1793-1800 Johann Amadeus Thugut gróf, 1800-1805 Franz Colloredo-Wallsee, 1806-1809 Johann Philipp Stadion-Thannhausen gróf, 1809-1848 Klemens Wenzel Metternich herceg.

Nyomtatott ismertetés: Quellen zur Geschichte Afrikas, Asiens und Ozeaniens, 56-62.

További irodalom: Matsch, Erwin: Geschichte des auswärtigen Dienstes von Österreich (-Ungarn) 1720-1920. Wien-Köln-Graz 1986, 46-83. - Mayr, Josef Karl: Geschichte der österreichischen Staatskanzlei im Zeitalter des Fürsten Metternich. Wien 1935 - Cordes, Peter: Die obersten Staatsorgane und die Leitung der auswärtigen Angelegenheiten 1792-1852. Die Entwicklung von Kabinetts- und Staatskanzlei, Staatsrat, Konferenzministerium und Staatskonferenz im Übergang vom Kollegial- zum Ministeri- alsystem. Phil Diss. Graz 1958.

Protokolle und Indices

1710-1847; 326 köt.

A Staatskanzlei működése során többféle protokollum és index keletkezett, amelyek alábbi módon kerültek csoportosításra:

Az iratanyag beosztása:

(1) Hauptprotokolle 1710—1847, összesen 160 kötet. A jegyzőkönyvek vezetési módja az idők folyamán jelentősen megváltozott. Az 1710-1730 közötti időben a kimenő iratokról teljes szövegű másolatokat készítettek, később azonban már csak kivonatok kerültek bevezetésre, a jegyzőkönyvek formája is átalakult, és inkább nevezhetők már indexeknek mintsem protokollumoknak. Az 1722-1727 közötti időszakból a fenti, „nagy”-nak nevezett protokollumok mellett ún. „kis” protokollumot („Das kleine Staats Protokoll”) is vezettek, amely lényegében nem más, mint egy index. A 18. század végére nagyon jól használható szisztéma jött létre. Az abc rendbe állított nevek alatt rövid tárgyi kivonat szerepel, majd utalás, hogy melyik kormányszervhez mikor ment vagy érkezett az ügyben jegyzék (Notenwechsel).

Az index jól használható pl. a Magyarországra telepedett személyek örökösödési ügyei esetében. Az örökösödési ügy lényegében rekonstruálható a Magyar Kancelláriajelentkezésétől (Note von der Ungarischen Hofkanzlei), a konzuli ténykedésén át (Staatskanzlei, Diplomatische Korrespondenz, megfelelő állam), a Magyar Kancelláriához intézett válaszig (Note an die Ungarischen Hofkanzlei). A megadott dátum segítségével az időrendben állított anyagban, főleg Notenwechsel esetében visz- szakereshető az utalás. A diplomáciai anyag jelentős része nem a Staatskanzlei, hanem a Staatenabteilung anyagában került elhelyezésre, ami megnehezíti a protokollumok és indexek használatát diplomáciai jelentések esetében.

136