Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)

jos, Schönherr Gyula, Áldássy Antal is másoltak és kutattak neki.204 Szilágyi az Erdélyi Országgyűlési Emlékeken kívül is számos olyan forrást fedezett fel, amelyet közlésre érdemesnek talált. K. Papp Miklós Kolozsvárott kiadott rövid életű folyóiratában, a Történeti Lapokban (1874-1876), a Magyar Történelmi Tárban, illetve utódában, a Történelmi Tárban számos kisebb-nagyobb forrásközleményt tett.205 A Magyar Történeti Életrajzok (1885-től), majd a millenniumra kiadott Magyar Nemzet története (1895- 1897) gazdag illusztrációs anyaga tekintélyes részben Bécsből származott, ez ügyben folyamatosan érintkezett Károlyin keresztül a levéltárral.206 Nem véletlen, hogy az Országos Levéltár mellett a Szilágyi igazgatta Egyetemi Könyvtár az, ahova a HHStA többször kölcsönöz iratokat budapesti használatra. De nemcsak levéltári anyag utazott, Ameth igazgató nagylelkűségét mutatja, hogy amikor 1890 februárjában Szilágyi az Archiv fur österreichische Geschichte 75. kötetét kérte, amely még nem került könyvárusi forgalomban, Ameth kész volt azt kötetlen állapotban Budapestre küldeni és két-há- rom hétre a magyar historikus rendelkezésére bocsátani.207

A közös pénzügyi levéltárban is dolgoztak magyarok, igaz kevesebben, mint a HHStA-ban. A névsor: Salamonfalvi Ráttky Emil (1834-1911, levéltáros 1859-1897), Thallóczy Lajos (1854-1916, levéltár-igazgató 1885-1916), Hodinka Antal (1864-1946, levéltáros 1890-1891), Eckhart Ferenc (1885-1957, levéltáros 1911-1918). Közülük Thallóczy jelentősége elsősorban nem a személyes levéltári kutatásokban állt, jóllehet a levéltár egyik legbuzgóbb használója, hanem nagyszabású tudományszervezői és társaságszervezői működésében. A Bécsbe került magyarokat fogta össze és valamikor az 1890-es évek első felében felépített baráti köre számos történész taggal is rendelkezett. Köre elsősorban azért fontos, mert hátteret teremtett a császárvárosban magukat idegen204 Károlyiról és Fejérpatakyról az előző jegyzetben már szó esett, Szádeczky Lajos nem csupán másolt, hanem a 17. századi erdélyi országgyűlésekre vonatkozó forrásanyagot ő nézte át 1880-ban Szilágyi számára a fasciculusok külzetére vezetett feljegyzések tanúsága szerint. UA Com. Fase. 397-400. (Szádeczky különben 1879-ben Fraknói számára is másolt, ÖStA FIHStA Kurrentakten 1872: 265.). Schönherr az 1880-ban a HHStA őrizetébe került Portia-iratokból kiválogatott erdélyi vonatkozású darabokat másolta le Szilágyi számára. Az akkor Schönherr számára kiválogatott iratok ma is külön konvolutumot képeznek a fasciculuson belül. UA Spec. Fase. 341. Konv. C. Nachtrag „Aus dem fürstlich Portia'schen Archive Hungarica...” 1658-1663 (kopiert von Schönherr fiir Sándor Szilágyi). Áldássy 1892-ben végzett anyaggyűjtést Szilágyi számára az Ungarische Akten, a Turcica és a Russica fondokban. Uo. 1892: 254. (egyidejűleg kutatásokat végzett Thaly Kálmán számára is a Rákóczi-emigrációra vonatkozólag).

205 A teljesség igénye nélkül: A gyulai kapitányság történetéhez. In: TL 3 (1876) 9. sz. 133.; Majláth Gábor életéhez. In: TL 3. (1876) 10. sz. 148.; (Név nélkül) Oklevelek a bécsi titkos levéltárból. In: TL 3. (1876) 28. sz. 456M58., 30. sz. 471^174., 31. sz. 485-490., 32. sz. 499-502., 33. sz. 522-523., 34. sz. 534-538., 34. sz. 553—555., 36. sz. 566-571., 37. sz. 585-589., 38. sz. 599—601.; Uö: Okmányok és levelek az 1595-1598-ki prágai alkudozások történetéhez. In: MTT 23. (1877) 149-239.; Uö: Adalék Mária Krisz- tiema és Carillo Alfonz történetéhez 1598 és 1599-ben. In: TT 1878, 974-982. Művei teljes bibliográfiája megjelent Dézsi Lajos jóvoltából Fraknói emlékbeszéde függelékében. Fraknói Vilmos: Emlékbeszéd Szilágyi Sándor r. tag felett. Bp. 1904,40-106. - Lásd még: Károlyi Árpád: Szilágyi Sándor emlékezete. Bp. 1900., illetve Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, XIII. 911-921.

206 Pl. 1890 májusában Szilágyi a Történeti Életrajzok szerkesztőjeként kért Fraknói Mátyás király c. műve illusztrálására négy oklevélről felvételt, amit meg is kapott, egy évvel később Marczali Henrik Mária Teréziára vonatkozó kötete számára tizenegy aláírásról kért felvételt. ÖStA HHStA Kurrentakten 1890: 185., 1891:159.

207 Uo. 1890: 54.

53