Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. c. Magyar történeti kutatások a második világháborútól napjainkig
se-i Collegium Hungaricumban laktak (megnyitva 1963 novemberében).410 1964-ben a HHStA-ban megforduló 24 magyar kutató közül tíz magyar CH ösztöndíjas akadt, köztük olyan későbbi neves történészek, mint Diószegi István, Palotás Emil, Pamlényi Ervin, Péter Katalin, Somogyi Éva. A kutatás súlypontja ismét érezhetően megváltozott. Ha 1918 előtt a kora újkor, 1918-1948 között a magyar reformkor és a szabadságharc kora állt a magyar történeti érdeklődés előterében, úgy az 1956-1989 közötti időszakot a Monarchia-kutatás fénykorának lehet nevezni. Az előbb felsorolt neveken túl mindenekelőtt Glatz Ferenc és Hanák Péter sorolható fel az 1960-as években pályáját kezdő, Magyarország 1867-1918 közötti történetét kutató nemzedékből, amely több-kevesebb rendszerességgel lehetőséget kapott bécsi levéltári kutatásokra. Az osztrák-magyar történészkapcsolatok normalizálódását mutatja, hogy az 1960-es évek végétől sor került egy nagyszabású közös kiadványsorozat útnak indítására, megállapodás született ugyanis a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadására. A jegyzőkönyvek feldolgozását a magyar fél vállalta magára. A vállalkozás hátterében még az 1950-es években kiformálódott magyar elképzelés állt, amely a dualizmus kora legfontosabb iratainak kiadását tűzte ki célul, és amely az anyag felmérése során finomodott a magyar, illetve közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadásának tervévé.411 Komjáthy Miklós e célból, mint 1960. évi kutatási beszámolójában írja, saját költségen, hivatali időben, 1957-ben és 1960-ban másfél-másfél hónapot kutathatott a HHStA-ban. A munkálkodás eredménye több módszertani cikk mellett az I. világháború alatti közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása lett, amely többéves munka után 1966-ban látott napvilágot.412 A magyar elképzelések szerencsésen egybeestek az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadásának nagyszabású vállalkozásának kezdetével (1970), így jöhetett létre az a vállalkozás, amelynek folyományaként a dualista Monarchia egyik legfontosabb szerve jegyzőkönyveinek kiadása megindulhatott.413 A közös vállalkozás igen jótékonyan hatott az osztrák-magyar tudományos kapcsolatokra, az MTA Történettudományi Intézete és az Österreichisches Ost- und Südosteuropainstitut között intenzívebbé váló kapcsolatnak köszönhetően megélénkültek a bécsi levéltári kutatások is, egyre több magyar történésznek nyílt lehetősége az egykori közös levélárakban való kutatásra.414 410 A bécsi Collégium Hungáriáim újjászervezésére: Mürber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése. LSz, 55. (2005) 26^10. 411 Komjáthy Miklós: Bécsi kutatások, bécsi tanulságok. In: LH 10. (1960) 49-51. 412 Komjáthy Miklós: Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreich-Ungarischen Monarchie 1914—1918. Bp. 1966. A módszertani jellegű cikkek felsorolását lásd a közös miniszertanácsi jegyzőkönyvek ismertetésénél (Min.d.Ä. PA XL). 413 Heindl, Waltraud - Malfér, Stefan: Az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvei (1848-1867). Egy kétoldalú vállalkozás. In: LSz 39. (1989) 37-46. - Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. Einleitungsband von Helmut Rumpler. Ministerrat und Ministerratsprotokolle 1848-1867. Behördengeschichtliche u. aktenkundliche Analyse. Wien 1970. 414 A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadástörténetére nézve tanúságos Kiltz Bea összeállítása, amely Glatz Ferenc „A magyar történettudomány történetének adatbázisa” című OTKA kutatása keretében készült, és amelyre lektorom, Gecsényi Lajos hívta fel a figyelmem. 91
