Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. c. Magyar történeti kutatások a két világháború között Bécsben
garicum ösztöndíjasai voltak (nem számítva közéjük az intézet vezetőit és alkalmazottait: Angyal Dávidot, Paulinyi Oszkárt, Jánossy Dénest, Fleischer Gyulát, Lábán Antalt, Salacz Gábort vagy az időlegesen visszatérő Károlyi Árpádot). Meglepően szép számmal képviseltették magukat ebben az évben a Pazmaneum növendékei is: négyen is dolgoztak történeti témán (Grund Béla, Klekner Tibor, Nagy József, Papp Antal). Érdemes egy pillantást vetni a kutatási témákra. Az 1918 előtti időszakhoz képest a kutatás súlypontja alaposan megváltozott: nem kevesebben mint huszonketten, tehát az összes kutató közel fele 19. századi témát választott, további 14 fő érdeklődött a 18. század után, és csak heten forgattak kora újkori aktákat. A 19. századi kutatók többsége a századközép sorsfordító eseményeinek feltárását végezte. A 18. századi kutatások spektruma szélesebb volt (igazgatási reformok, gazdaságtörténet). Meglepően sokan érdeklődtek egyháztörténeti témák iránt, azok közül is elsősorban 18. század és a 19. század eseményeit feltáró kutatások száma volt nagy. Előbbi korban főleg püspök életrajzok készülnek, Klekner Tibor és Nagy József a két Althan váci püspök életét és pályáját kutatta, míg Pehm (Mindszenty) József Padányi Biró Márton veszprémi püspök életrajzához gyűjtött anyagot. Hermann Egyed a reformkor egyháztörténetét vizsgálta. Meszlényi Antal több témában is dolgozott, érdeklődött az I. vatikáni zsinat, illetve Hám János pályája iránt, továbbá az egri egyházmegye 1804. évi felosztásához is gyűjtött anyagot, Salacz Gábor érdeklődése a Ferenc József-kor egyházpolitikája felé fordult. A kutatói névsort tovább böngészve megtalálható rajta a Ferenc József életrajzon dolgozó Angyal Dávid, a 18. századi jogi reformokat vizsgáló Bónis György, a 18. századi gazdaságpolitikát kutató Csapodi Csaba, az Államtanácsra vonatkozó kutatásokat végző Ember Győző, a Sopron történetére forrásokat gyűjtő Házi Jenő, az 1607-1608- as országgyűlés történetét kutató Károlyi Árpád, a Türelmi Rendelet történetét feltáró Mályusz Elemér, az 1848/1849-es szerb felkelésre kutató Thim József, a reformkori parlamentépítésre vonatkozó terveket kereső Zádor Anna. A nem intézeti ösztöndíjjal érkezők közül fontos megemlíteni Deák Imre (1889— 1956) nevét, aki éveken keresztül dolgozott Bécsben, szorgalmasan gyűjtve 1848/1849 és az utána következő évek történetére a forrásokat, szinte minden fontos anyagot kézbe véve. Kutatóívei tanúsága szerint 1924-1939 között szinte minden évben megfordult Bécsben. Sajnos a felgyújtott anyag feldolgozása már nem adatott meg számára.376 Az 1933-ban kutató magyarok közül Kerekes Tibor (1893-1969?) személye különösen érdekes, hisz ő nem Magyarországról érkezett, hanem a washingtoni Georgetown egyetem professzoraként jött Bécsbe, hogy az Osztrák Birodalom és az Amerikai Egyesült Államok 1776-1815 közötti kapcsolattörténetét feldolgozza, illetve hogy Miksa mexikói császárra kutasson.377 A HHStA iránt megnyilvánuló magyar kutatás erőteljességét támasztja alá Ludwig Bittner 1937. évi statisztikája. Ebben az esztendőben tudniillik külföldi kutatók 7735 napot töltöttek a levéltárban, ebből magyar kutatókra több mint 3000 kutatási nap jutott!378 376 Barta István: Deák Imre. In: Sz 91. (1957) 485. Hagyatéka részben az Országos Levéltárba került: MNL OL R 325 Deák Imre másolatgyűjteménye (4 raktári egység). 377 Prominent Hungarians. Home and Abroad. Ed. By Márton Fekete. London 1973, 202. 378 Bittner, Ludwig: Die Archivverträge Oesterreichs mit den sogenannten Nachfolgestaaten (Beadvány a Német Birodalom külügyminisztériumához, 1938). ÖStA HHStA Nachlass Bitmer Kt. 18. 2, 39. 81
