Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)

nek érző magyarok számára, másrészt a kör vezetője barátai, pártfogoltjai érdekében gát­lás nélkül érvényesítette a maga, egyébként kiváló politikai kapcsolatait. A híres büzérta- nya keretet biztosított a Bécsben élő, illetve és a császárvárosba érkező magyaroknak, köztük számos történésznek.208 Az így teremtett társaság komoly tudománygeneráló és szervező szerepet töltött be, centrumában Thallóczyval. Waktor Andrea Horánszky Lajos munkája nyomán készített tanulmánya egyik függelékében negyvenegy nevet számolt össze, mint akik a Thallóczy-kör tagjai voltak, köztük tizenegy történész-levéltáros szere­pel: Angyal Dávid, Csánki Dezső, Eckhart Ferenc, Fejérpataky László, Fraknói Vilmos, Flodinka Antal, Szádeczky Lajos, Szekffi Gyula, Takáts Sándor, Thaly Kálmán, Werthei­mer Ede.209 A felsorolt nevek egy része közös tisztviselő, levéltáros, más részük itt tanult az Institutban, ismét más részük a szétválasztási munkálatokra került Bécsbe, ily módon közvetlen munkakapcsolatba állt Thallóczyval. Ezen túl is akadnak persze olyan szemé­lyek, akik hosszabb-rövidebb időn át a körhöz, illetve Thallóczyhoz kapcsolódtak. Thalló- czy egyúttal pártfogolta Elodinkát és Szekfíít, illetve saját beosztottját Eckhart Ferencet. A HHStA egyik legbuzgóbb magyar használója éppen Thallóczy Lajos volt, aki 1878-1915 között szinte minden évben igénybe vette a levéltár és a levéltárosok segít­ségét, merthogy a magyar tudomány egyik nagy szervező egyénisége, leszámítva ifjú­korát, többnyire nem személyesen bukkant fel a levéltárban, hanem vagy a magyar le­véltárosok, vagy Hofkammerarchivbeli beosztottai segítségével intézte e vonatkozású ügyeit. Sokoldalú érdeklődése és sokirányú elkötelezettsége már akkor kirajzolódott, amikor még az Országos Levéltárban volt fogalmazó. Első kontaktusa a levéltárral 1878-ra esett, amikor az Országos Levéltár alkalmazottjaként érkezett Bécsbe, hogy a Polonica 1576-1586 közötti anyagát átnézze. 1881-ben Zay Ferenc életrajzán dolgozva előbb írásban kért előre tájékoztatást barátjától, Károlyi Árpádtól, majd személyesen is megjelent, de Zay élete mellett a Fimhaber által közzétett, 1491. évi pozsonyi békét megerősítő két nagy rendi oklevelet is tanulmányozta.210 1883-ban a Kállay család tör­ténetére gyűjtött anyagot, de érdeklődött a Neoacquistica Commissio bécsi anyaga után, 1884-ben Ráth Károly pesti polgármester megbízásából Kossuth Lajos felesége és gyer­mekeik küthayai „transzportjára” kellett információkat gyűjtenie, év végi személyes tartózkodásakor (december 10.-19.) pedig már Bakith Pálra és Péterre kutatott.211 1885- ben folytatta Zayra vonatkozó anyaggyűjtését, de megjelent már az a kutatási téma, amely később évtizedeken át lekötötte erejét, Bosznia és Hercegovina múltjának fel­tárása.212 208 Horánszky, Magyarok Bécsben; Thallóczy Lajos a baráti kör tükrében. Közread., bevez. Traeger Ernő. Bp. 1936.; Károlyi Árpád: Thallóczy Lajos emlékezete. Bp. 1937. Újabban: Waktor Andrea: „Kegyel­mes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról!”. In: Budapesti Negyed 12. (2004) 4. sz. 435^156.; Lajos Thallóczy, der Historiker und Politiker. Die Entdeckung der Vergangenheit von Bosni­en-Herzegowina und die moderne Geschichtswissenschaft. Hg. Dzevad JuzbasiC, Imre Ress. Sarajevo— Bp. 2010. 209 Waktor, „Kegyelmes Büzérnagy...”, 456. 210 ÖStA HHStA Kurrentakten 1878: 37., 1881: 13., 108. 211 Uo. 1883: 104., 114., 1884: 19., 134., 259., 446. A Zay-ügyben korábban feltárt anyagot elküldette ma­gának. Uo. 1885: 295. AKállay családra folytatott kutatásokra még: uo. 1887: 137. 212 Uo. 1885: 120. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom