Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Sonderbestände: Nachlässe, Familien- und Herrschaftsarchive

A hagyaték nagyobb részét Dóczi Lajos (1845-1919) külügyminisztériumi tisztviselő, sajtófőnök, író Isidor Klarwillhez, eredeti nevén Isidor Pollakhoz (1842-1898) és feleségéhez Henriettéhez (1845-1927) intézett levelei alkotják. Isidor Poliak a Neue Freie Presse újságírója volt. A levelek számos színház- és kultúrtörténeti érdekességet tartalmaznak. A levelekkel együtt került be Orczy Béla (1822-1917) külügyminisztériumi osztályfőnök, Őfelsége személye körüli miniszter önéletrajza, illetve itt található még mintegy tizenöt darab Orczy Béla által ismeretlen személyhez, talán Dóczi Lajoshoz intézett magyar nyelvű levél, amely az 1868-1871 közötti évek politikatörténetére nézve lehet érdekes.

Továbbbi irodalom: Somogyi Éva: Báró Orczy Béla önéletrajza (1890). In: LK 66. (1995) 235-243.

Nachlass Klarwill (Poliak)

1864-1917; 1 r. e.

Nachlass Klopp

19. század; 17 r. e.

Onno Klopp (1822-1903) előbb hannoveri szolgálatban állt, majd 1866 után Bécs- ben telepedett le, ahol többek között mint Ferenc Ferdinánd történelemtanára is működött. Számos fontos történeti monográfia, forráskiadvány szerzője. Hagyatékában személyes iratai (Kt. 9-10.), publikációi kéziratai, anyaggyűjtései, illetve levelezése (Kt. 8.) található.

Levéltári segédlete: AB XIX/22

Nachlass Kolnai

20. század; 1 r. e.

Aurel Thomas Kolnai (1900-1973) Budapesten született író, újságíró hagyatéka (1928- ig magyar állampolgár), aki Bécsben tanult, és ott is élt 1938-ig, amikor is emigrált. A hagyaték kéziratait tartalmazza. Segédlet hiányában darabonkénti átnézéssel kutatható.

Archiv der Konsularakademie

1839-1945; 141 köt. + 121 dob.

Sajnos az 1756-ban Keleti Akadémiaként alapított intézmény levéltára csak hiányosan maradt meg. Iratok lényegében csak 1852-től állnak rendelkezésre, hallgatói névsorok és névjegyzékek azonban már 1828-tól fennmaradtak (Bd. 25—47a, 108.). Az iratok tájékoztatnak a tanmenet alakulásáról, hallgatók felvételéről, valamint a tanszemélyzetről és a professzorokról is (Kt. 97-99.). Ez utóbbiak között magyarok is akadtak, a magyar nyelvet előbb Károlyi Árpád, Farkas Gyula, majd Stokka Tankréd tanította, a magyarjog tanára Thallóczy Lajos volt, a török nyelvet pedig egy időben Plehácsek Ferenc oktatta. Az évente iktatott iratok a megmaradt protokollumok és indexek segítségével, vagy darabonkénti átnézéssel kutathatók. Sajnos az ügyiratok egy részét selejtezték. A

538