Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)
mód, hogy mindahányuk bécsi kutatásait elemezzük, csupán a legfontosabb kutatási vonalak és azok képviselői kerülnek bemutatásra. Az 1850-es években születő magyar történettudomány érdeklődése elsősorban a Habsburg-ellenes felkelések, illetve az Erdélyi Fejedelemség története felé fordult. Az események pontos megismerése érdekében szükség volt a kora újkori forrásanyag feltárására, amely nagy erővel indult meg. E kutatások során gyorsan nyilvánvaló lett, hogy a bécsi levéltárak, köztük a HHStA is nagy mennyiségű, igen fontos kora újkori forrást őriz. Az akkor érvényes korlátozások értelmében az 1740-ig terjedő iratokat már lehetett kutatni, csak alkalmas embert kellett és némi tartózkodási költséget kellett hozzá biztosítani. A magyar vonatkozású bécsi forrásanyag feltárása szempontjából sorsdöntőnek bizonyult a Magyar Országgyűlési Emlékek (I—XII, 1877-1917) és az Erdélyi Országgyűlési Emlékek (I-XXI., 1875-1898) útnak indítása. A két sorozat - de különösen a 16. századi magyar országgyűlések - esetében a legfontosabb anyagok Bécsben feküdtek. Érthető, hogy mindkét sorozat szerkesztője, Fraknói (Franki) Vilmos és Szilágyi Sándor Bécs felé vette útját. Kettejük közül Fraknói rendelkezett a nagyobb helyismerettel, köszönhetően fentebb már röviden bemutatott Pázmány-kutatásainak. Fraknói 1872- ben kezdte meg az országgyűlések történetére vonatkozó anyaggyűjtését és 1880-ig tizenkét alkalommal tartózkodott Bécsben, nagy vonalakban az 1580-as évekig átnézte a vonatkozó levéltári fondokat.198 A későbbiekben Szilágyi Sándorhoz hasonlóan szívesen igénybe vette a Bécsben, az Institut für österreichische Geschichtsforschungban tanuló magyar diákok segítségét, akik közül Károlyi Árpád és Szádeczky-Kardoss Lajos is dolgoztak neki, Károlyi később a sorozat szerkesztését is átvette (1885).199 Fraknói egészen élete végéig a levéltár hü használója maradt, szinte minden évben található hozzá kapcsolódó ügyirat a levéltár irattárában (mintegy hatvan aktát számoltam össze az 1867-1918 közötti időből). Igaz pályája késői szakaszában ritkábban utazott már Bécsbe, sokszor vette igénybe Károlyi segítségét, akinél többnyire előzetesen tájékozódott, hogy az éppen őt izgató kérdéshez milyen bécsi levéltári iratanyag kapcsolódik. A levéltáros segítségét nem egyszer ahhoz is igénybe vette, hogy más levéltárakból neki anyagot kölcsönözzön, vagy éppenséggel különben nehezen elérhető szakirodalomról gondoskodjon.200 Különösen intenzív volt a kapcsolat főkegyúri jogra 198 Fraknói bécsi tartózkodásai és kutatásai 1869-1880 között: 1869. február 11-17. (Pázmány), 1869. július 22. (Romana), 1872. december 27. (UA Com. 1492-1566), 1863. március (UA AA 1527-1532 és UA Com. 1527-1532 és Sanuto-naplója), 1873. július (UAAA 1533-1535 és Sanuto, UA Com. 1492-1540), 1873. szeptember (UA AA 1527 és Kukuljevictől használt aktákat), 1873. november (UA AA 1536— 1540), 1873. december (UAAA 1541-1569), 1874. március (Sanuto krónikája, egri püspök kiadás-bevételei 1493-1495, UAAA 1551), 1874. április (UAAA 1551-1552,1 563, Sanuto), 1874. december (UA AA 1551-1569, amiket vele egy időben Szilágyi Sándor is használt), 1876 húsvétja (Sanuto), 1876. július (Dispacci di Germania 1541-1565). ÖStA HHStA Kurrentakten 1869: 31. 1880-ban még két alkalommal tért vissza (UA Com. 1587-1594). Uo. 1880: 110. 199 Uo. 1879: 265. 200 így például 1882-ben „zum häuslichen Gebrauche für kurze Zeit” kért könyveket, amelyeket február 6-án el is küldtek neki, és amelyeket már négy nappal később vissza is adott (uo. 1882: 49.). - 1913-ban iratokat kölcsönöztet magának Innsbruckból (uo. 1913: 1446.), 1914-ben Budweis város levéltárából, illetve újra Innsbruckból (uo. 1914: 455., 716.). 51
