Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Länderabteilungen
Különösen fájdalmas az osztrák-magyar jezsuita rendtartomány levéltárának a sorsa, amelynek nagyobb részét 1780-ban kiselejtezték. Mindösszesen 38 doboznyi anyag maradt meg, főleg gazdasági vonatkozású iratról van szó. Magyar vonatkozást alig tartalmaz az anyag, a Professhaus anyagában, amely a provinciális és a prokurátor levéltárának maradványát rejti magában, található néhány magánvagyonról tett lemondási nyilatkozat, illetve az erdélyi kollégiumok anyagi alapjaihoz kapcsolódó levelezés, két ehhez kapcsolódó iratmásolat az Ungarische Aktenbe került át.864 Az erdélyi jezsuita iratanyag része volt a kolozsvári egyetem alapítólevele, amely ma az Allgemeine Ur- kundenreiheben található (AUR 1581 V 12). Az osztrák jezsuita provincia történetére vonatkozóan érdekesebb és értékesebb az ÖNB Handschriftensammlungjában található forrásanyag, ahol megtalálható pl. a rendtartomány Litterae annuae sorozatának egyik sorozata, amely főleg a 17-18. századra jól használható (sajnos nem teljes). Ezentúl néhány magyarországi historia domus, magyar vonatkozásokat is tartalmazó levelezéskötet etc. található még itt.865 Levéltári segédletei: AB XVI/5-7 Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar IV. 295-679. Ungarische Akten 1202-1861; 435 dob. A 16-17. századi magyar történelem egyik kincsesbányája az Ungarische Akten, régi nevén a Hungarica, amely már több mint másfél évszázada áll a magyar történettudomány rendelkezésére, de még mindig sok újdonságot, ismeretlen adalékot rejt magában. Az Ungarische Akten vegyes eredetű iratgyűjtemény, amelynek kialakítása rögtön a levéltár megalapítása után, már 1749-ben megkezdődött. Hosszú keletkezéstörténete miatt szinte lehetetlen minden olyan fondképzőt számba venni, amely anyagot szolgáltatott hozzá. Az iratok nagyobb része az I. Ferdinánd féle Alsó-Ausztriai Kormányzat (1521-től), illetve az Udvari Kancellária (1527-1558), majd a Birodalmi Kancellária (1558-tól), illetve az Osztrák Udvari Kancellária (mindenekelőtt a Wesselényi-összees- küvés korából) működése során keletkezett. E hatóságok tisztviselői időnként fontos szerephez jutottak a magyar ügyek vitelében, de számos más szerv, bizottság, vagy akár magánszemély hagyatékából is kerültek be iratok. így biztosan megállapítható, hogy a 16. századi magyar udvari kancellárok közül Szalaházi Tamás egri püspök (+1535) és Liszthy János (+1577) halála után átvett iratok egy része is az állagban található. Az anyag persze nem egyenletes, különösen fontos és gazdag az I. Ferdinánd (1527-1564) és II. Miksa (1564-1576), II. Rudolf (1576-1608) és II. Mátyás (1608-1619) korára vonatkozó forrásanyag 1620-ig bezárólag. Viszonylag kevés anyag maradt meg az 864 UA Spec. Fase. 364. Konv. E. Ajezsuita levéltár sorsáról: Gesamtinventar IV. 324-335. 865 Ajezsuita vonatkozású forrásanyag leírása megtalálható a Handschriftensammlung nyomtatott katalógusában: Tabulae codicum manu scriptorum praeter graecos et orientales in Bibliotheca Palatina Vindobo- nensi asservatorum. Edidit Academia Caesarea Vindobonensis. I-XI. Vindobonae 1871. 491
