Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Urkindenreihen, Siegelabguss- und Typarsammlungen, Staatsverträge Abschriften und Drucke

Nr. 242/1,2. Buda, Visegrád, Székesfehérvár, Kassa, Trencsén, Zágráb, Nagyszombat, Pozsony és Sopron városok reverzálisa Hedvig és Vilmos eljegyzése ügyében. 1381. III. 20.;

Nr. 912/1,2. II. Ulászló gyámnak kéri fel I. Miksát gyermekei felett, ha meghalna, 1507. XI. 12. Buda;

Nr. 974A. I. Miksa és II. Ulászló oklevele a kettős házassági szerződés végrehajtásáról, 1515. V. 20. Pozsony;

Nr. 987. II. Ulászló végrendeletnek egyszerű másolata, 1516. III. 12.;

Nr. 1150. II. Lajos jegyajándéka felesége Mária részére, 1522. II. 2. Buda;

Nr .1466/1, 2. Házassági szerződés Mária Krisztiema főhercegnő és Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem között, amelyet a fejedelem hat megbízottja írt alá, köztük Bocskai István, 1595. III. 5. Grác (füzet, két db).

Levéltári segédlete: AB XIV/19/1-3 Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 9-13.

Mikrofilm-. W 1749, W 3161/9, 48994/3

Lothringische Urkunden

1170/1196-1753; kb. 600 db

A Lotharingiai család mintegy hatszász darab, külön kezelt oklevele. Csak néhány magyar vonatkozású darab található, köztük Lotharingiai Ferenc magyar helytartói kinevezése (1732. március 24.).

Levéltári segédlete: AB XIV/20

Nyomtatott ismertetés'. Gesamtinventar III. 121-123.

Türkische Urkunden

1527-1860;kb. 1500 db

A HHStA-ban igen nagyszámú eredeti oszmán-török, illetve arab nyelven írt oklevél és levél található. Ezek tekintélyes része a Habsburg-oszmán diplomáciai érintkezés terméke, szultánok, nagyvezírek, budai pasák levelei a Habsburg-uralkodóhoz, illetve központi kormányszervek vezetőihez. Ezek a dokumentumok eredetileg a Hofkriegsrat őrizetében voltak és a diplomáciai struktúra egységesítése során a 18. század közepén kerültek át a Staatskanzlei őrizetébe, majd onnan a HHStA-ba. A dokumentumok más része a Staatskanzlei és a Ministerium des Äußern keleti államokkal való érintkezése során keletkezett. A Szulejmán szultán idejéből (1521-1566) származó iratokat Anton Schaedlinger professzor és munkatársai az utóbbi évtizedekben közzétették. Az Osztrák Állami Levéltárban őrzött eredetiben vagy másolatban fennmaradt, oszmán törököktől

481