Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában
1913 után nem a rangidős Győry Árpád, hanem a fiatal Szekfíí Gyula vette át. Károlyi nyugalmazása óta ő számított „magyar referensnek”, aki a magyar vonatkozású megkereséseket intézte.176 Ezentúl Szekfíí más iratanyagokban is kapott feladatokat. Dolgozott a Staatskanzlei rendezésén (Notenwechsel), a Kabineti Levéltárban, illetve a Külügyminisztérium már átadott anyagában is, valamint bevonták az általános katalógus és inven- tárium munkálataiba (AB 25, 472, 546a), amely révén a levéltár anyagának egészére, illetve a birodalom történetére vonatkozólag is hasznos információkat nyert, ezeknek későbbi történészi pályáján is nagy hasznát vette. Legmaradandóbbnak levéltári foglalatoskodásai közül az Ungarische Akten Specialia csoportjának, különösen a Wesselé- nyi-féle rendi szervezkedésre vonatkozó iratoknak a rendezése bizonyult (Ease. 278- 330). Az általa kialakított rend mind a mai napig érvényben maradt, sőt az általa letisztázott segédlet szolgál ma is kutatási segédletként (AB 431/2, ma XVII/3).177 Szekfíí a Monarchia felbomlását követően Magyarországhoz optált és Károlyi Árpád vezetése alatt Eckhart Ferenc és Stokka Tankréd társaságában a magyar levéltári felszámoló bizottság tagjaként működött, egészen budapesti egyetemi tanári kinevezéséig (1925). E téren kifejtett működésének eredménye a HHStA anyagáról készített részletes áttekintése. Mint a HHStA egykori levéltárosa Szekfíí (és a váratlanul elhunyt Stokka) kapta feladatul a Házi, Udvari és Állami Levéltár magyar vonatkozású anyagának felmérését, és annak számbavételét, hogy a levéltári anyag megosztása esetén Magyarország mire is nyújthatna be jogigényt. Szekfíí számára e tekintetben nem álltak rendelkezésre előmunkálatok, viszont annál nagyobb segítséget jelentettek számára az akkor már évtizede a levéltárban folyó leltárkészítő munkálatok. így készült el az a 144 oldalas gépirat, amely a HHStA anyagáról teljes áttekintést adott, kiemelve minden állagnál, hogy vajon Magyarországnak van-e jogosultsága, és ha igen milyen alapon.178 Ez a munka szolgált a későbbiekben alapul a Levéltári Közlemények hasábjain három folytatásban, Miskolczy Gyula közreműködésével megjelent levéltár ismertetésnek.179 Szekfííre Bécsben mind a két nagy „öreg”, a bécsi magyar történetírói kör szervezője és irányítója, Thallóczy Lajos, illetve hivatali főnöke, Károlyi Árpád is nagy hatással volt. De az általa kezelt levéltári anyag sem maradt következmények nélkül, lenyűgöző gazdagsága véglegesen az újkor kutatása felé fordította az ifjú Szekfíít, és érdeklődése középpontjába a közigazgatás-történetet, és ezen keresztül az állam történetét állította. A váltás látható jele Szekfíí Károlyi megbízásából írt, Történeti Szemlében megjelent cikke, amelyben az ebben a korban fellendült német, egymástól eltérő utakon haladó porosz és osztrák közigazgatás-történeti irodalom igen hasznos elemzését hozta.180 Levelezéséből ismert, hogy tanulmányt készült imi I. Ferdinánd magyarországi uralma 176 Ez a „magyar nemzeti pozícióvédő és tudományos érdekérvényesítő szerep” (Ress Imre) tartotta őt Bécsben, amikor felmerült, hogy az Eötvös Collegiumban legyen tanár. Ress, Székiül Gyula, Emst Molden és az Eötvös Collegium, 20-21. 177 Gesamtinventar I. 146. 178 Az öt példányban készült munkából számomra csak egy csonka példány ismeretes: OSzKK Föl. Flung. 2130. 179 Szekfű Gyula-MisKOLCZY Gyula: A Házi, Udvari és Állami Levéltár Bécsben. 1-3. közlemény. In: LK2. (1924) 18-54., 4. (1926)44-79., 5.(1927) 104-128. 180 Szekfű Gyula: Az osztrák központi kormányszervek történetének irodalma. In: Történeti Szemle 1. (1912) 185-219. 46
