Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Hofarchive, Privat- und Familienfonde
Az udvartartás felszámolása a Monarchia összeomlása után több évig tartott, és csak 1921-re zárult le. Felszámolását ún. Hofárar végezte. Ezen szerv I. osztálya (Hofarar I. Abt.) intézte a Főudvarmesteri Hivatal felszámolását. A működése során keletkezett iratok közül igen érdekes az udvari alkalmazottak nyugdíj kötelezettségére vonatkozó ügyiratsorozat (rub. 25. ex 1919), amely betűrendben tartalmazza az udvartartási alkalmazottak nyugdíj aktáját, sokszor a személyi adatlap (Grundbuchblatt) kivonata is megtalálható itt. A három dobozban elhelyezett anyagban több magyar személy is található.782 Levéltári segédlete: AB XII/1 (Registraturplan 1903) - XII/1/1 (a segédkönyvek raktári jegyzéke) Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 289-293. - Szekfü-Miskolczy III. 106- 107. További irodalom: Ballagi Aladár: A magyar királyi testőrség. Pest 1878 - Fazekas István: Budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi Főudvarmesteri Hivatal (Ober- sthofmeisteramt) levéltárában. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXIX (2001) 4955. - Haslinger, Ingrid: Kunde: Kaiser. Die Geschichte der ehemaligen k.u.k. Hoflieferanten. Wien s.d. - Sebetic, Raimund: A m. kir. testőrség. I. Bécs 1898. - Hellebranth Károly: A magyar nemesi testőrség névkönyve, 1760-1848. Bp. 1940. Obersthofmeisteramtsakten Sonderreihe (OMeA SR) 16. század - 1921; 397 r. e. Az Obersthofmeisteramt külön sorozatában részben olyan iratok találhatók, amelyek a hivatal működése során keletkeztek, de valamilyen okból nem kerültek be a rendes sorozatba, esetleg oda nem is lettek volna beilleszthetők, részben pedig olyan iratok, amelyek a hivatal folyamatos működéséhez voltak szükségesek, ezért őrizték őket külön. Raktári rend szerint haladva az első fontos egység az udvartartás tagjainak (udvarhölgyeknek) házassági szerződései (1532-1779, Kt. 10-18.), amelyek között számos magyar vonatkozású szerződés akad. Az ún. Eidbücher und Eidesformel III. Ferdinánd trónra léptétől tartalmazzák az udvartartáshoz tartozó személyek hivatali esküjét (Kt. 19-24.), különösen értékes az első doboz, amelyben található kötetek nemcsak az esküformulát tartalmazzák, hanem az azt letevő személyek listáját is, értékes adatokat szolgáltatva ezzel a 17. századi udvar összetételéhez (gazdag magyar vonatkozások). Hasonlóképpen fontosak és az udvartartás működésére nézve elsőrendű forrást jelentenek a különböző udvari szerveknek adott instrukciók gyűjteménye (16-19. sz., Kt. 68-74.). Az udvari hivatalok egymás közötti viszonyára, valamint az udvar mindennapi működésére nézve hasznos a más udvari hivatalok által a Főudvarmesteri Hivatalhoz intézett átiratok (intimátumok) gyűjteménye (1681-1785, Kt. 77-83.), illetve a Főudvarmesteri Hivatalnak az Udvari Kamarához intézett átiratait tartalmazó másolati kötetek (1719— 1804, Bd. 84-110.). A hivatal alá rendelt épületek építéstörténetéről a 19. század második felében külön-külön összeállításokat készítettek (Bd. 148-155.), köztük megtalálható Gödöllő (Bd. 151), Buda (Bd. 151a), illetve a tokaji szőlők (Bd. 155f) története. A 782 Kt. 2254. r. 25/2-25/K, Kt. 2255. r. 25/L-25/V, Kt. 2256. r. 25/W-27/20/4. 435
