Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Hofarchive, Privat- und Familienfonde
Magyar vonatkozások a 18. század közepétől kezdenek sokasodni, nagyobb számban azonban csak a magyar nemesi testőrség megalapítása után (1761) szaporodnak meg, amely, mivel a főudvarmester alárendeltségében állt, igen szép számú aktával képviselteti magát.770 A testőrség ügyei részben személyi ügyek (kinevezések, előléptetések, lemondások), részben anyagi természetűek, amelyek a testőrség működtetésére vonatkoznak. Az egyéb magyar ügyek közül az egyik legérdekesebb az udvari familiárisi cím visszaállítása ügyében a főudvarmester elnöklete alatt tartott vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyve (Kt. 77., 1773). Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 289. - Szekfü-Miskolczy III. 106-107. Akten-Hauptreihe 1781-1921; kb. 1800 doboz Az iratanyag beosztása: Az Obersthofmeisteramt 1781-1918 között keletkezett iratanyaga iratkezelés szempontjából három részre válik szét. 1. ) Az 1785-1791 közötti iratanyag egyszerű számregisztratúrában található, az iratokhoz évente vezetett jegyzőkönyv és index is tartozik, amely jelentősen megkönnyíti a kutatást. 2. ) 1792-ben megváltoztatták a rendszert és ún. alapszámregisztratúrát alakítottak ki (Hauptzahlenregistratur), az egy tárgyra vonatkozó iratokat innentől kezdve egy szám alatt helyezték el. Ha valaki ezeket az éveket kutatja, az index használatánál nem elég az ügyiratszám kikeresése, hanem arra is figyelmet kell fordítani, hogy az alapszámot is megállapítsa. Az alapszám a szám fölé húzott vonalról ismerhető fel! Az 1792-1821 között keletkezett iratokhoz szintén évente vezetett protokoilumok és indexek tartoznak. Fontos tudni, hogy az indexben nem egy esetben olyan számok is találhatók, amelyeket alul húztak alá, pl. 12-6, Ezek ceremoniális tárgyú ügyiratok, amelyeket azonban nem az Obersthofmeisteramtaktenben, hanem a Neue Zeremonialaktenben helyeztek el. Az első szám a rubrikára (tételre) utal, pl. XII Rangssachen, a második pedig az akta száma a tételen belül. 3. ) Az alapszámos rendszert harminc év után elégtelennek találták, és 1822-ben átalakították a hivatal iratkezelési rendszerét, állandó tételrendet, ún. rubrikarendszert (Rubriksystem) vezettek be. A Főudvarmesteri Hivatal tevékenysége során keletkezett iratok számára egy mesterséges, körülbelül 140 tételből álló tárgyi rendet hoztak létre, s ettől kezdve az egy tárgyra vonatkozó iratokat minden évben ugyanazon a tételszámon helyezték el. Az egyes rubrikán belül kisebb tárgyi csoportokat hoztak létre. Ezek egy része minden rubrika esetében közösnek mondható, szinte állandónak nevezhető, pl. A.) Personalangelenheiten A/a.) Gehaltszulagen, B.) Bauherstellungen, C.) Mobilien, E.) Quartierwesen. Mivel az udvartartás ügyköre időről időre változott, a rubrikarend is kisebb-nagyobb átalakításokat szenvedett, amelyek közül a legnagyobb mértékűek az 1903-ban bevezetett változtatások voltak. A magas, 130 körüli és afeletti rubrikaszámok szolgáltak az olyan tételek felvételére, amelyek átmeneti jellegűnek bizonyultak. Az 770 A magyar testőrségre vonatkozó irodalom felsorolását lásd az Obersthofmeisteramtsakten ismertetésénél! 430
