Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. c. A levéltárépület
csak saját osztályukban dolgoztak, míg a fiatalabb levéltárosok több referenciába kaptak beosztást, ily módon lehetőségük nyílt a levéltári anyag széleskörű megismerésére. A beosztás meglehetősen önkényesnek tűnik, a referenciákhoz tartozó anyag nagysága pedig egymástól erősen eltérő volt.130 A kutatószolgálat elsősorban a fiatalabb levéltárosokat terhelte. A levéltár nyitvatartási ideje 1913-tól meglehetősen tág volt, hétfőtől péntekig 9.30-19 óra között állt az érdeklődők rendelkezésére, aki azonban elég elszánt volt, szombaton (9.30-14.30) és vasárnap is jöhetett kutatni (10-13). A kutatóterem felügyeletét egy idősebb tisztviselő látta el, de a kutatószolgálat tényleges terhe a fiatalabb tisztviselőket terhelte, különösen a hat legfiatalabbak131 A nagymértékű anyagátvétel nyomán a korábban kialakított levéltári rend a 20. század elejére részben felbomlott, a proveniencia elv térnyerése pedig kétségessé tette a korábban alkalmazott elvek továbbvitelét. A kutatói forgalom növekedése szükségessé tette a segédletrendszer tökéletesítését, még akkor is, ha nem minden esetben adták a kutató kezébe a segédletet, ti. az sokszor olyan iratdarabokat is tartalmazott, amelyek nem voltak kiadhatók. További gondot okozott, hogy a költözés nyomán a korábbi raktári jegyzékek használhatatlanná váltak. A kialakult helyzetből a kiutat új levéltári katalógusok készítése jelentette. Ezt a munkát Károlyi Árpád irányításával, Hanns Schütter támogatásával Ludwig Bittner vállalta magára. Károlyi kezdeményezése nyomán 1913- ra elkészült egy kétkötetes repertórium, amely részben a raktári rendről adott áttekintést, részben az állagok keletkezéséről és származásáról. Ezzel párhuzamosan sor került egy részletes Generalkatalog felvételére, amely a maga mintegy 30 000 törzslapjával az 1930-as években kiadott Gesamtinventar alapját képezte. Az összleltár tervét már az ebben az időben elfogadott „Kleiner Archivführer” koncepciójában megfogalmazták, megvalósulása azonban évtizedekre kitolódott.132 A leltárkészítő munkálatokban Ludwig Bittner irányítása alatt Emanuel Schwab, Kari Hőnél, Roderich Gooß, Szekfü Gyula, Ivo Luntz, Lothar Gross és Josef Mayr vettek részt. Nem csupán a visszaemlékező Bittner állítja, hogy ezek az emberek munkaközösséget alakítva együtt voltak képesek munkálkodni, ami akkor valóban forradalmi újításnak volt nevezhető.133 A HHStA kapcsolata az 1874-ben alapított Országos Levéltárral meglehetősen laza volt. Komolyabb szakmai kapcsolat a két intézmény között nem alakult ki. A kevés ilyen jellegű nyom közé tartozik, amikor Pauler Gyula 1875-ben két deklit kért mintának az Országos Levéltár számára.134 A hosszan vajúdó magyar levéltárépület számára azonban minden jel szerint jótékony lökést jelentett a bécsi levéltárépület elkészülte, 1905-ban az új levéltárépület megtekintésére Bécsbe érkezett Ováry Lipót levéltáros, Pecz Samu építész társaságában.135 130 Uo. Kurrentakten 1914: 126. 131 Uo. Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 448. HHStA 1/17 föl. 76-90. 132 Bittner, Károlyi a levéltámok, 194-197. - HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 448. HHStA 1/15, föl. 115-126., vő. még Kurrentakten 1913: 401. 133 Bittner, Károlyi a levéltámok, 194-195 134 ÖStA HHStA Kurrentakten 1875: 171. 135 ÖStA HHStA F 4 Kt. 448. HHStA 44, föl. 334. (csak a látogatás tényét rögzítő külzet). 37
