Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Habsburgisch-Lothringische Familienarchive
Maria Theresia (1855—1944), Miguel Braganza portugál herceg lánya 1873-ban kötött házasságot Károly Lajos főherceggel, Ferenc József testvérével. Erzsébet utolsó éveiben, illetve a császárné halála után az udvar ceremoniális életében jelentős szerepet játszott. A 2011-ben vásárlás útján megszerzett hagyaték családi levelezést (1900-ig bezárólag) és számos fotót tartalmaz. Részletes jegyzéke a scopeArchivban megtalálható. Estensisches Familienarchiv 1549-1905; 879 r. e. A Habsburg-család Estei-ágának megalapítója Ferdinánd főherceg (1754-1806), Mária Terézia fiatalabb fia volt, aki Mária Beatrix hercegnővel (1750-1829), III. Herkules modenai herceg örökösével kötött házasságot. A család 1796-1814 között Napóleon miatt kénytelen volt elhagyni országát, de a francia császár bukása után visszatért, uralmuk véglegesen 1859-ben szakadt meg. A száműzött V. Ferenc herceg (1819-1875) és felesége Adelgunda bajor hercegnő Bécsben telepedett le. Az Estei-ág 1875-ben V. Ferenc halálával kihalt, az utolsó családtag hatalmas vagyonát Károly Lajos főherceg első szülött fiára, Ferenc Ferdinánd főhercegre hagyta, akinek a meggyilkolása után a vagyont IV. Károly örökölte meg, aki azután ifjabb fiának, Róbertnek (sz. 1915) adta tovább. A család tagjai közül Magyarország életében szerepet játszott Estei Ferdinánd Károly herceg (1781-1850), aki 1816-1832 között magyarországi katonai főhadpa- rancsnok, 1832-1846 között Galícia kormányzója, 1834-1838 között császári biztos Erdélyben. Ferdinánd 1803-ban megvásárolta a sárvári uradalmat, amely a család kihalása után a bajor királyi család tulajdonába ment át. Az iratanyag beosztása: „Parte prima” Fase. 1—14. Archivalien der Familie Parpaleone 15—18. század; „Parte seconda” Fase. 15-22. Familienakten und Urkunden 1758-1875; „Parte terza” Fase. 24—39. Persönliche Dokumente und Korrespondenz 1762-1845; „Parte quarta” Fase. 40—147. Erzherzog Ferdinand Karl Josef (+1850) 1781-1850 (benne: Fase. 40-59. Präsidialakten in Transylvanicis 1834-1841, Fase. 60-147. Ministerialpräsidialakten des galizischen Generalgouvernements 1771-1846); Fase. 148-177. Erzherzog Maximilian Franz Kurfürst von Köln: Tagebücher, Briefwechsel, Akten 1756-1801 (Fase. 149. Über Ungam, Tagebuch und Ausgabenrechnung der Reise Max. Franz als Erzherzog in Hungam, Slawonien und Banat 1777)706; Fase. 178-223. Erzherzog Maximilian Joseph Johann, Hoch- und Deutschmeister (+1863): Studienbehelfe, Briefwechsel, Akten (Kt. 197-198. Insurrektion in Siebenbürgen 1809); Nachlass Erzherzogin Maria Theresia 1863-1963; 6 r.e. 706 Braubach, Max: Eine Denkschrift des Erzherzogs Maximilian über Ungarn (1777) In: MIÖG 45. (1931) 385-393. - Fene$an, Costin: Maximilian Franz von Habsburg: Jumal de cälätorie prin Banat (1777). In: Studii $i materiale de istorie medie 15. (1997) 215-233. - Személyére lásd még: Braubach, Max: Maria Theresias jüngster Sohn Max Franz, letzter Kurfürst von Köln und Fürstbischof von Münster. Wien u. a. 1961. - Az 1777. évi magyarországi úthoz lásd még: Hofreisen Kt. 2. föl. 575-630. 374
