Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. b. A közös levéltár terve
Az 1910-es években néhány jelentős személyi változás következett be. így 1909 májusában igazgatóváltás történt, Gustav Winter nyugalomba vonult és helyére Károlyi Árpádot nevezték ki igazgatónak, aki 1913 novemberéig fungált e poszton. Mögötte előbb Hans Paukert és Hans Schütter töltötte be az aligazgatói tiszteket, majd Paukert nyugalmazása után Győry Árpád lépett elő ebbe a posztba (1913. március). Amikor pedig 1913-ban Károlyi távozott, az igazgatói székbe Hanns Schütter került, aki tisztét egészen a Monarchia bukásáig betöltötte. Schütter mellett Győry Árpádon (1913-1918) kívül Anthony von Siegenfeld aligazgatóskodott (1913-1918) még. A levéltárosi gárdán belül is bekövetkezett néhány változás: Franz Ankert (1909), Franz Nadhemy (1911), Josef Lampel (1915) nyugalomba vonult. Helyükre újak kerültek, sőt sikerült a levéltárosi gárdát tovább bővíteni. Az új belépők: Ivó Luntz (1909), Josef Malota (1909), Andreas Morsey báró (1912), Lothar Gross (1911), Vömle János (1913), Josef Karl Mayr (1912), Otto Stowasser (1914).113 Il.b. A közös levéltár terve A kiegyezés által életre hívott delegációk egyik fontos működési területe volt a közös intézmények költségvetésének megállapítása. E jogkörük révén igyekeztek az intézmények életére befolyást gyakorolni. A magyar fél számos alkalommal próbálkozott nyomást gyakorolni a delegációkra a közös intézmények kritizálásával. A nemzeti múlthoz szükséges reprezentatív forrásanyag utáni igény mellett ez teszi érthetővé, hogy a közös intézmények alá rendelt levéltárak miért bukkannak fel meglepő gyakorisággal a dele- gációs jegyzőkönyvekben. Az egyik első ilyen említés a magyar delegáció külügyi bizottságának 1884. december 3-i budapesti ülésén történt, amikor a közös külügyminisztérium alá tartozó HHStA költségvetését tárgyalva Fáik Miksa panaszt emelt a központi levéltárakban uralkodó állapotok miatt. Felszólalásában kiemelte, hogy a Kabineti Levéltárban lehetetlen a kutatás, mert a történeti anyagok és a kurrens ügyek nincsenek külön kezelve, és az utóbbiakra való tekintettel a régi iratokban nem engedik a kutatást. A titkos Állami Levéltár (geheimes Staatsarchiv - a HHStA régi neve), jóllehet szakszerűen igazgatják, a jogos magyar igényeknek személyzeti okokból nem tud eleget tenni. A közös pénzügyminisztérium alá rendelt Hofkammerarchiv személyzete különösen csekély, és bár az anyag vagy fele magyar vonatkozású, az alkalmazottak között nincs olyan, aki magyarul vagy latinul (!) tudna. A Hadilevéltárban különösen kritikus a helyzet, mert azt katonailag igazgatják, és állandóan cserélik a személyzetet. Falk a helyzet javítása érdekében indítványt tett egy közös Osztrák-Magyar Állami Levéltár Hardegg gróf, Szekfíí Gyula, Josef Malota, Lothar Gross, Josef Mayr, fogalmazók: Vömle János, Otto Stowasser, gyakornok: aspiráns: Friedrich Antonius, irodai személyzet: Emerich von Zenegg, Johann Prankl dr., Lindner Tódor, Otto Lenhard fotográfus. 113 A változások nyomon követésében a fentebb idézett Jahrbuch 1909-1918 közötti köteteit és a már idézett Gesamtinventar első kötetét használtam. Erre az időszakra a fizetések is rendeződni látszanak, egy fogalmazó 1872-ben 800 guldent kapott és hozzá további 250 gulden szálláspénzt (ÖStA HHStA Kurrentakten 1872: 123.). 33
