Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása az alapítástól a kutatás liberalizálásáig (1749-1868)
munkásságában a bécsi forrásanyag nem is játszott döntő szerepet, ekkor kialakított kapcsolatainak volt köszönhető a Fontes rerum Austriacarum részeként Fimhaberrel közösen kiadott első szász okmánytár. Megjegyzendő, hogy Georg Krauss krónikája is a Fontes Rerum Austriacarum Scriptores alsorozatában láthatott napvilágot.78 Néhány évvel később a szász kultúregyesület Joseph Trausch számára kért és kapott kutatási engedélyt, aki szintén a 16. századi Erdélyre vonatkozó forrásanyag feltárásán dolgozott (1859).79 Az erdélyi történelem 1690-1708 közötti időszakát kívánta feldolgozni a tiro- li születésű, az Institut für österreichische Geschichtsforschungban tanult (egyike az első hallgatóknak), majd 1856-ban nagyszebeni jogakadémiára tanárnak kinevezett Ferdinand Zieglauer (sz. 1829), aki meg is kapta az engedélyt, de végül levéltári kutatásba nem kezdett.80 Az erdélyi szászokon kívül más magyarországi nemzetiség is kereste a közös múlt gyökereit Bécsben. A zágrábi székhelyű Verein für südslavische Geschichte und Alther- thümer jelentkezett a szándékkal, hogy a levéltárban őrzött, délszláv történelem számára fontos oklevelekről és iratokról másolatokat készíthessen, amit a szokásos kikötésekkel meg is kapott (1852).81 A délszláv vonatkozású oklevelek feltárása és másolása változó intenzitással, de a következő években is folytatódott.82 Még a vészterhes 1849-es évben kért és kapott kutatási engedélyt Wenzel Gusztáv, aki ezúttal a velencei vonatkozású oklevelek használatát tűzte célul maga elé, kiegészítendő velencei levéltári kutatásait, illetve három sarkalatos magyar törvény eredeti példányait (1351, 1384, 1492) kívánta tanulmányozni.83 Wenzel bécsi tartózkodása (1838- 1850) után is használta a levéltárat, mint arra a későbbiekben még visszatérünk. Az 1849-1868 közötti időszak nem járt lényeges változással a magyar kutatási gyakorlatot illetően. Kis számban érkeztek kutatók, jellemző, hogy 1849 után először csak 1856- ban találkozunk magyarországi felhasználó nevével (nem számítva a fentebb említett szász és horvát kutatókat), akik a korábban vázolt feltételekkel jutottak anyaghoz. Az aulikus beállítottságú, fonadalom alatti hűségéért 1850-ben Lipót-renddel kitüntetett Körmöczy 78 Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens. I. Wien 1857 (Fontes rerum Austriacarum, II. Diplomataria et Acta, 15). - Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Kraus 1607-1665. Wien 1862-1864. (Fontes rerum Austriacarum I. Scriptores 3-4.) 79 ÖStA HHStA Kurrentakten 1859: 218., 1860: 7. - Trausch számos iratról készített kivonatot, illetve másolatot, amelyekről később teljes szövegű másolatot kértek, és amelyre a levéltár külön adott engedélyt (uo. 1861: 60., 88., 105.), kivéve az 1571. évi speyeri békét, amelynek másolásához nem járult hozzá (uo: 1861: 114.). Lásd még ehhez ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 14 Archive Kt. 5. Erb igazgató előterjesztése az ügyben 1861. április 2. 80 Életére: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, XIV. 1829-1830. (aki szerint 1875-1900 között a czemo- vitzi egyetemen tanított osztrák történelmet) - Lhotsky, Alphons: Geschichte des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. Graz-Köln 1954, 24-^15. 81 ÖStA HHStA Kurrentakten 1852: 28. (A levéltár által készített előterjesztés utal Pavol Jozef Safárik (1838) és Franz von Miklosich (1840) korábbi kutatásaira). 82 Miklosich 1857-ben kiegészítette korábbi kutatásait, így született meg munkája: Monumenta Serbica, spectantia historiam Serbiae, Bosniae, Ragusii. Viennae 1858. 1860-ban egy Johann Corcic nevű pap érkezett glagolita oklevelek lemásolása céljából a levéltárba (HHStA Kurrentakten 1860: 105.). 83 ÖStA HHStA Kurrentakten 1849: 90. 27
