Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
kozó szektás mozgalmakra, pl. nazarénus mozgalomra, illetve izraelita ügyekre. Magyar vonatkozásokban is igen gazdag, amelynek feldolgozása még csak részben történt meg.619 Az Informationsbüro használatát többfajta segédlet könnyíti meg. A kutatást lehet az évenkénti index átnézésével kezdeni (Index Bd. 29^11. 1849-1867). Az indexből nyert aktaszámokat ezután ellenőrizni kell a szintén évente vezetett elenchusokban, ugyanis számos ügyiratot az Informationsbüro működése során más ügyirat alá csatoltak be, és (sajnos) számos ügyiratot 1867 után megsemmisítettek. Hogy éppen ma hol található a keresett ügyirat az az elenchus segítségével deríthető ki (Elenchen Bd. 1-19. 1849— 1867). Az évenkénti index mellett összesített, két egykorú cédulakatalógus is rendelkezésre is áll az egyes személyekről. Ezeket nagyon alaposan vezettek, de az itt talált számokat is ajánlatos visszaellenőrizni az elenchusban. A cédulakatalógusok közül különösen az egykorú dobozokban őrzött első sorozat izgalmas (A+ BM Index Kt. 1-18.). Hasznos lehet az a három kötegből álló cédulagyűjtemény is, amely magyar emigránsokra vonatkozó kereséseket hivatott megkönnyíteni (Kt. 17.), jól használható az itáliai magyar légióról készült külön összeállítás is (Kt. 8.). A második sorozatban az Informationsbüro számok mellett több Oberste Polizebehörde utalás is található (Informationsbüro Karteien Ser. 1. és Ser. 2., Kt. 1^14, 45-56.). Az indexek mellett az egykorú protokollumok is rendelkezésre állnak (Protokolle Bd. 1-39. 1849-1867). Ezek közül különösen az első kötet érdekes, ugyanis az A-Akten első protokolluma a beérkező iratokról egész részletes kivonatokat tartalmaz még (csak zárójelben az A-Akten 1. sz. irata 1849 március 19-én kelt). Az 1862. év elenchusa hiányzik, viszont a protokollum kötetekbe bevezették, hogy ma hol található az ügyirat. A MÓL egykor lefilmeztette az indexeket teljes mértékben, és válogatott felvételeket rendelt az aktaanyagból. Sajnos az elenchusok nem kerültek felvételre. Viszont az 1849-1867 közötti magyar anyagról Ress Imre levéltári delegátus az 1980-as években segédletet készített, amely azután a bécsi levéltári segédletekről megjelentetett elektronikus adatbázisba is bedolgozásra került, és a magyar vonatkozású akták használatához gyors és megbízható segítséget nyújt. További kutatásnak kell azt tisztáznia, hogy a külügyminisztérium működése során létrejött állambiztonsági iratgyűjteményben, az Acte de Haute Police-ben (1849-1868) hány BM akta maradt meg. Szúrópróbaszerű vizsgálatok azt mutatják, hogy némely, az Informationsbüroból hiányzó ügyiratnak, vagy annak egy részének felbukkanása remélhető az Acte de Haute Police-ból. Levéltári segédlete: AB VI/2/3 - Ress Imre: Az Informationsbüro magyar vonatkozású aktái, 1848-1867. In: Segédletek (PC-CD-Rom 2011). Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar I. 461-465. — Szekfű-Miskolczy I. 50. További irodalom'. Deák Ágnes: Társadalmi ellenállási stratégiák Magyarországon az abszolutista kormányzat ellen 1851-1852-ben. In: Aetas 1995, 4. sz. 27-59. - Uő: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861). In: Sz 140. (2006) 1551-1573. - Uö: A besúgók és a közvélemény az 1860-as években. In: Századvég 39. sz. (2006) 3-27. - Uő: Ludasi Mór és a bécsi titkos rendőrség az 1860-as években. In: A Lajtán innen és túl. Elektronikus ünnepi tanulmá619 Az utóbbi időszakban elsősorban Deák Ágnes foglalkozott sokat a neoabszolutista informátorhálózattal. Közeljövőben várható a témában készített monográfiája megjelenése. 256
