Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918

Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar 1.465. - Quellen zur Geschichte Afrikas, Asi­ens und Ozeaniens, 134. Mikrofilm: W 1417-1422 (Kt. 194-200), W 468 (Kt. 324), W 469 (Kt. 326-327) További irodalom: Kammerhofer, Leopold, Diplomatie und Pressepolitik 1848- 1918. In: Die Habsburgermonarchie Bd. VI (1. Teilband), 459—495. - Moser, Karoline: Die Geschichte der amtlichen Pressestellen in Österreich von 1849 bis 1871. Phil. Diss. Wien 1933. - Lunzer, Marianne: Der Versuch einer Presselenkung im Österreich 1848 bis 1870. Wien 1954. - Rottensteiner, Franz: Das Literarische Bureau. Pressepolitik, Organisation und Wirksamkeit 1877-1918. Phil. Diss. Wien 1967. - Paupié, Kurt: Handbuch der österreichischen Pressewesens, Bd. 1—2. Wien 1960-1966, Bd. 2. 6-118. - Przibram, Ludwig von: Erinnerungen eines alten Österreichers. Bd. 1-2. Stuttgart 1910-1911. Informationsbureau 1791-1908; 1420 r. e. A Külügyminisztérium és az Államkancellária rendőri jellegű iratainak gyűjtemé­nye. A legrégebbi, 18. század végéről származó rendőri jelentések még közvetlenül a császárhoz szóltak, a Staatskanzlei ezen a téren csak a 19. század elején lépett előtér­be. A külföldi vonatkozású ilyen jellegű termést az Államkancellária ún. „auswärtige Abteilung”-ján belül 1820 körül már egy külön „geheime Polizeiregistratur” fogta össze, a belföldi osztály („inländische Abteilung”) rendőri vonatkozású terméke ezek­ből az évtizedekből a Notenwechsel állagban található. I. Ferenc uralkodása végén alakult meg az ún. Zentralinformationskommission, amely a birodalom területéről felküldött bizalmas jelentéseket kivonatolta és azokból összeállítást készített az ural­kodó mellett működő Államkonferencia tagjai és más befolyásos személyek tájékoz­tatására (1834-1848). A Külügyminisztérium megszervezésével a rendőri ügyek intézése is átalakult. A nagyszámú magyar, olasz és lengyel emigráns miatt a külszolgálatban működő diplo­maták és konzuli tisztviselők ilyen irányú működése nagyobb teret kapott. Minden ilyen jellegű akta, a külügyi tisztviselők által készített jelentések, beszámolók, ehhez kapcso­lódó jegyzékváltás az ún. „Actes de haute police” (1849-1868) nevű sorozatba került. Az Informationsbüro név alatt található, 1848-1867 között keletkezett iratok nem a kül­ügyminisztérium működése során keletkeztek, hanem a belügyminisztérium (1848— 1852, ún. A-Akten), az Oberste Polizeibehörde (1852-1859) és a Rendőrminisztérium (Polizeiministerium) (1859—1867) működése során jöttek létre (1852-1867, ún. BM- Akten), és csak a minisztérium felszámolása után, 1867-1869 között kerültek át a Kül­ügyminisztériumba. A rendőrminisztérium 1867. évi felszámolása után az államrendőri/államvédelmi jel­legű, állam biztonságát fenyegető ügyek intézését a külügyminisztérium kapta feladatul. Előbb a minisztérium Präsidialsektion Departament II. részlege foglalkozott vele, majd 1877-ben önálló irodát hoztak létre az ilyen vonatkozású ügyek feldolgozására, az In- formationsbürot, amely egészen 1908-ig működött. Az itt található akták egy része kon­zulok, diplomaták által írt ilyen jellegű jelentések, más részük más kormányszervektől 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom