Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
Ungam 1891582), XL 235. Besetzung des Erzbistums Agram, XI. 258. Liasse Rom VI. Ernennung von österreich-ungarischen Kardinalen 1883-1893, XI. 259-262. Liasse Rom V. Slavische Liturgie 1870-1914 (benne Joseph Georg Strossmayer püspök ügye), XL 265. Liasse Rom VIII. Rumänisch-nationalistische Bewegung der griechischen Geistlichkeit in Ungam 1885-1887, XI. 266. Liasse Rom XI. Matrikelfrage in Ungam 1890-1893, XI. 266. Liasse Rom XII. Stephan Vuchetich, Ernennung zum Erzbischof von Agram 1891-1893583, XI. 271-272. Liasse Päpstlicher Stuhl VI. Österrichisch-un- garische Kardinalsemennungen 1894-1918, und Kardinalat Samassa 1902-1906 (római ellenérzések Samassa József egri érsekkel szemben). A Szentszéknél teljesített szolgálatot követként a magyar származású diplomaták közül: 1848-1856 Esterházy Móric gróf, 1871-1872 Kálnoky Gusztáv gróf (rendkívüli követ), 1901-1911 Szécsen Miklós gróf. Itáliai követ volt: 1910-1915 Mérey Kajetán. Levéltári segédlete: AB VI/1 Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar I. 447. — Stropp, MÖStA 20. (1967), 455- 461. - Szekfű-Miskolczy I. 46 (még más levéltári jelzet alatt). Mikrofilm válogatott felvételek: W 253-254, W 547-548, W 1134 További irodalom: Hudal, Alois: Die österreichische Vatikanbotschaft 1806—1918. München 1952. - Engel-Jánosi, Friedrich: Die politische Korrespondenz der Päpste mit dem österreichischen Kaiser. 1804-1918. Wien 1964. - Adriányi, Gabriel (ed.): Friedrich Graf Revertera, Erinnemngen (1888-1901). In: Archivum Historiae Pontificiae 10. (1972) 241-339. PAXIL Türkei (Konstantinopel) 1848-1918; 467 r. e. (iratok és 38 kötet protokollum, 1853-1918) A már megismert módon felállított diplomáciai sorozat, amely a Politisches Archiv egyik legnagyobb csoportját alkotja. Ennek magyarázata nemcsak az, hogy Török Birodalom területe, illetve befolyási övezete kiterjedt a Balkánra, a dunai román fejedelemségekre, a Földközi-tenger keleti mendencéjére, Mezopotámiára, illetve Palesztinára, hanem az is, hogy az 1848 utáni hetven évben, egészen az I. világháború végéig Törökország sorsa, a Balkán helyzetének alakulása, a Dardanellák megszerzése az európai nagyhatalmi politika egyik kulcskérdését képezte. Nem csoda, hogy a Balkánon érdekelt Osztrák-Magyar Monarchia olyan nagy figyelmet fordított a szomszédos államra. Ennek a figyelemnek köszönhető az igen gazdag és sokrétű diplomáciai anyag létrejötte. Számos irat származik az osztrák-magyar egyházi protektorátus működéséből. A sorozat beosztása az előző diplomáciai fondokhoz hasonló, különbség, hogy viszonylag tekintélyes nagyságú tárgyi csoport találtató a végén: Kt. 256^167. Liasse I-LVI. Néhány érdekesebb tétel: Kt. 256. Liasse I. Syrische Kirchenfrage 1876-1877; Kt. 267. Liasse XIV. Kretensische Frage 1890; Kt. 269. Liasse XVIII. Juden-Niederlassun- gen in Arabien (Projekt Friedmann) 1890-1892; Kt. 270-274. Liasse XXV. Beschreibende Berichte über die Türkei 1897-1912 (a külügyminisztérium kérésére készült kon582 Belső használatra kinyomtatva: Kabinettsarchiv Kt. 21. (alt 19) „Bei der katolischen Autonomie” föl. 79-105. 583 Vuchetich pápai prekonizációjára végül nem került sor, nem lépett hivatalba. 229
