Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása az alapítástól a kutatás liberalizálásáig (1749-1868)

császári udvari könyvtárban őrzött Kollár-féle kéziratok elegendő anyagot fognak szol­gáltatni. Kaunitz Rosenthal véleményére támaszkodva javasolta az engedély megadását, és az uralkodónő „placet”-je rá is került a kancellári előterjesztésre.47 Pray minden bi­zonnyal élt is a lehetőséggel, mert Annelesei 1767-ben megjelent IV. kötetében, amely a Mátyás és a Jagelló-kort tárgyalja, nem csupán Kollár kevéssel korábban kiadott, fen­tebb jelzett munkáját használta, hanem az 1515. évi Habsburg-Jagelló kettős házasság­ról készült egyik fontos dokumentumnál, a három uralkodó, I. Miksa, II. Ulászló és I. Zsigmond 1515. július 22-én kiadott oklevele esetében közvetlenül a levéltárat jelöli meg forrásként („Ex Tabul[ario] Augustae Domus”).48 Pray későbbi munkái majd azon­ban elsősorban az ekkor még tiltott pozsonyi kamarai levéltárra, illetve Hevenessy Gá­bor kéziratgyűjteményére támaszkodnak, előbbi használatára néhány korai kezdemény (1767) után az 1780-as évektől nyílt rendszeresen lehetősége.49 A jezsuita forrásfeltáró triász harmadik tagja, Kaprinai István 1771-ben megjelent, Mátyás uralkodásának első éveit feldolgozó nagy okmánytárában szintén közöl egy bé­csi oklevelet, méghozzá III. Frigyes magyar királyválasztó oklevelét 1459. február 17- ről.50 Közvetlen bécsi kutatásaira egyelőre még nem találtam levéltári adatot. A következő évtizedekben is akadt egy-egy magyar felhasználó. 1780-ban pl. Benczúr József kapott lehetőséget, hogy két császároklevelet (1058, 1158) eredetiben tanulmányozhasson.51 1785-ben Gerhard van Swieten, a Studienhofkommission elnöke Petrovics Józsefet (1751-1818), a pesti egyetem jogászprofesszorát azzal bízta meg, hogy készítsen a magyar államjogról és annak történetéről összefoglaló munkát. A mun­ka elvégzése érdekében Petrovics lehetőséget kapott, hogy a Hausarchiv okleveleit, köztük az akkor még Bécsben őrzött, I. Lajos-féle 1351-ből származó Aranybulla meg­erősítést kézbe vegye.52 De nem minden történésznek jutott osztályrészül az a szerencse, hogy engedélyt kapjon a használatra. Az Erdélyi Udvari Kancellária alkalmazásában álló Johann Christian Engel kérelme pl. nem talált meghallgatásra.53 Ezeknek az évek­nek a felhasználói nem annyira történészek, mint inkább más kormányszervek, a Ma­gyar Kancellária, az Erdélyi Kancellária, a Staatsrat tisztviselői, mint Izdenczy József tanácsos, aki 1793-ban kért másolatot az I. Ferdinánd és Szapolyai János között kötött nagyváradi békéről.54 47 ÖStA HHStA Staatskanzlei [StK] Vorträge an den Kaiser Kt. 98. Konv. 1766. Dezember fol. 9-14. Rosen­thal előterjesztése: uo. Kurrentakten 1766: 3. 48 Pray, Georgius: Annales regum Hungáriáé ab anno Christi... partes I-V. Vindobonae 1763-1770, Pars. IV. 381-486. 49 Thallóczy Lajos: Pray György s a magyar korona melléktartományai. In: Sz 22. (1888) 523-532. 50 "Exscripsi hoc diploma ex autographo sanctioris tabularii Vindobonensis Augustae domus ab illustri ac eruditissimo viro, Antonio de Rosenthal, Augustae a consiliis, ac ejusdem tabularii primo custode, post descriptum jam opus serius communicatum”. Kaprinai, Stephanus: Hungária diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad regiae Hungáriáé. I—II. Vindobonae 1767-1771. Pars. II. 252. 1. jegyzet. 51 ÖStA HHStA Kurrentakten 1780: 2. 52 ÖStA HHStA Kurrentakten 1785: 15. A munka elkészült és meg is jelent 1790-ben: Introductio in jus publicum regni Hungáriáé. Viennae 1790. Petrovicsra: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, X. 1067— 1068. - Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983, 513. 53 ÖStA HHStA Kurrentakten 1817:2. 54 ÖStA HHStA Kurrentakten 1793: 5. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom