Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
magyar tisztviselőkről és diplomatákról Somogyi Éva publikációi tájékoztatnak, amelyekből több 2006-ban egy gyűjteményes kötetben is napvilágot látott.543 A Monarchia külpolitikájára vonatkozó irodalmat lehetetlen áttekinteni. E tekintetben vezérfonalként a Habsburgermonarchie más vonatkozásban már idézett VI/1-es kötete ajánlható, amelynek gazdag irodalomjegyzéke 1989-ig a legfontosabb publikációkat is tartalmazza. A (korábbi és) későbbi kiadványokról az osztrák történeti bibliográfia megfelelő kötete tájékoztat (Österreichische Historische Bibliographie 1965 ff), amely ma már a világhálón is elérhető. A Monarchia kutatás nagy magyar generációja tagjai közül különösen Diószegi István és Palotás Emil publikációi érdemelnek figyelmet, Somogyi Éva munkásságáról már szó esett. Diószegi István elsősorban Andrássy-korával foglalkozott,544 Palotás Emil az osztrák-magyar Balkán-politikával.545 A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek vállalkozásáról a kutatástörténeti fejezetben már esett szó. Az utóbbi időben megélénkült az érdeklődés a külképviseletek, elsősorban a konzulátusok története után. A háttérben egyetlen ember kitartó tevékenysége áll, a különben aktív diplomata Rudolf Agstner munkássága, neki köszönhetően sorozatban jelennek meg az egyes képviseletekről a feldolgozások (ismertetésüket lásd a konzulátusi levéltáraknál). A külügyminisztérium levéltári anyaga az ügykezelésnek megfelelően két nagy egységre válik szét, a Politisches Archívra (rövidítve PA) és az Administrative Registraturra (Adm. Reg.). Ezt egészíti ki a többé-kevésbé külön egységként kezelt Informationsbüro, illetve a sajtóosztály anyaga (Literarisches Büro és Zeitungsarchiv). A külügyminiszté- riumi iratanyagot esetenként jól kiegészítik a követségi és konzulátusi levéltárakban megmaradt levéltári anyagok. További lehetőséget kínálnak az egyes minisztériumi tisztviselők, diplomaták, konzulok hagyatékai, amelyből többet is őriz a HHStA, így pl. Alois Lexa Aehrenthal, Leopold Berchtold, Ludwig Flotow, August Kral, Remigius Kwiatkowsky, Kari Macchio, Mérey Kajetán, Szapáry Frigyes hagyatékát. Külügyminiszterek: 1848—1852 Felix Schwarzenberg herceg, 1852-1859 Karl Ferdinand Buol-Schauenstein gróf, 1859-1864 Johann Bernhard Rechberg-Rothenlöwen gróf, 1854-1866 Alexander Mensdorff-Pouilly gróf, 1866-1871 Friedrich Ferdinand Beust báró (1866 gróf), 1871-1879 id. Andrássy Gyula gróf, 1879-1881 Heinrich Hay- merle gróf, 1881 Szlávy József, 1881-1895 Kálnoky Gusztáv gróf, 1895-1906 Aegenor Goluchowski gróf, 1906-1912 Alois von Aehrenthal (1909 gróf), 1912-1915 Leopold Berchtold gróf, 1915-1916 Burián István báró, 1916-1918 Ottokar Czemin gróf, 1918. április 16.-1918. október 24. Burián István gróf, 1918. október 24.-1918. november 2. 543 Lásd még: Somogyi, Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban, 601-672. - Uő: Modem bürokrácia a közös külügyminisztériumban. In: Sz 142 (2008) 3-48. - Uő: Állampolgárság és nemzeti identitás, 539-544. 544 Diószegi, István: Die Außenpolitik der österreichischen-ungarischen Monarchie 1871-1877. Wien- Graz-Köln 1985. - Uö: Bismarck und Andrássy. Ungam in der deutschen Machtpolitik in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts. Budapest-München-Wien 1999. 545 Palotás Emil: Az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után 1878-1881. Bp. 1982. - Uő: Machtpolitik und Wirtschaftsinteressen. Der Balkan und Russland in der österreichischen-ungarischen Aussenpolitik 1878-1895. Bp. 1995. 212
