Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
A külügyminisztérium irányította a Monarchia diplomácia képviseleteit és 1859, a kereskedelmi minisztérium felszámolása óta döntő szerephez jutott a konzuli képviseletek irányításában is. 1859 előtt a Levante kivételével ugyanis Handelsministerium irányította a konzulátusokat, amely a Hofkammertől örökölte meg ezt a kompetenciát. A Levanteban működő konzulátusok viszont folyamatosan a külügyminisztérium irányítása alatt voltak, amely a Staatskanzleitől vette át ezt a feladatot. A megkülönböztetés minden bizonnyal a Hofkriegsrat Levantera gyakorolt befolyására megy vissza. 1914-ben 10 nagykövetség, 10 követség, 112 konzulátus működött, nem számítva a 364 tiszteletbeli konzult.535 Külön kell megemlékezni a Konstantinápolyban felállított osztrák-magyar konzuli fotörvényszékről (Österreich-ungarisches Konsularobergericht). Bár a minisztériumi tisztviselők, a diplomácia kar és a konzuli kar között lehetséges volt az átmenet, egymástól az egyes csoportokat meglehetős távolság választotta el őket.536 A diplomáciai kar exkluzív, arisztokratikus testület maradt, ellenben a konzuli szolgálatban komoly karrierlehetőség nyílt polgári származású személyek előtt is. A külszolgálatba való bekerülés módját 1851-ben először Felix zu Schwarzenberg herceg szabályozta. A jelöltnek írásbeli és szóbeli vizsgán kellett számot adnia nyelvi, francia és olasz felkészültségéről, illetve diplomáciatörténeti és nemzetközi jogi ismereteiről. A felvételi előírásokat az idők folyamán többször módosították (1880, 1909, 1914).537 A konzuli szolgálatra jelentkezők számára külön vizsgakövetelmények voltak, számukra külön vizsgabizottságot állítottak össze.538 Érdekes képződmény a szaktudósítói hálózat, amelynek tagjait néha attaséknak is nevezik. Mind a magyar, mind az osztrák kormány működtetett külön szaktudósítói hálózatot saját mezőgazdasági és kereskedelemügyi minisztériuma irányítása alatt, amely a külföldi piacok feltárását, kapcsolatteremtést kapta feladatul.539 A szaktudósítói hálózat kiépítése 1900 után kezdődött. 1912-ben kísérlet történt arra, hogy közös kereskedelmi szaktudósítói hálózatot hozzanak létre. Ez a két éves próbaidőre szervezett kereskedelmi szaktudósítói hálózat azonban hiába került 1914-ben véglegesítésre, a világháború miatt mindvégig embrionális állapotban maradt. Úgy tűnik, hogy a szaktudósítói hálózat működését részben fedte a kereskedelmi múzeumok (a magyar kereskedelmi 535 Felsorolásuk Matsch, Geschichte des auswärtigen Dienstes, 106-131. - A diplomáciai és konzuli képviseletekre lásd még a külügyminisztérium évkönyveit: Jahrbuch des k. k. auswärtigen Dienstes, amely 1896-tól jelent meg külön magyar és külön német kiadásban. 536 A diplomáciai és konzuli testületbe való bejutásról lásd Helmut Rumpler alább idézendő cikkét (1989), 96-101. 537 A követelmények belső használatra készült nyomtatott példányai: HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 6 Kaiserliche Missionen Kt. 40. (Ugyanebben a tételben találhatók a diplomata vizsgák anyagai). Lásd még: S omogyi Éva, Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban. In: Sz 138. (2004) 601-672, 634- 638. 538 ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm. Reg. F 8 Kaiserliche Konsulate und Agentien. 539 A hálózatok története még feltáratlan. A kevés publikáció közül említésre méltó: Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése (1911-1914). In: LK 48/49. (1978) 215-240. 1900-ban Berlin, Bukarest, London és Washington székhellyel működtek gazdasági szaktudósítók, 1913- ban a tudósítók száma hétre emelkedett: Belgrád, Berlin, München, Moszkva, Párizs, Róma és Szófia. A gazdasági hálózat története feldolgozható, sajnos a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium levéltárának pusztulása (az 1899-1935 közötti iratok hiányoznak), ugyanezt lehetetlenné teszi a kereskedelmi hálózat esetében. 210
