Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. d. A levéltári anyag gyarapodása, különös tekintettel a magyar anyagokra
oklevélosztály első segédletét Kassian Roschmann (1739—1806) készítette, aki munkabírásával nagy érdemeket szerzett a fentebb vázolt szisztéma kidolgozásában és megvalósításában (AB 397a).37 A 19. század elején, 1806-1812 között Adam Josef Emmert (1768-1812) készített egy újabb, rendkívül részletes segédletet az oklevelekhez (AB 398/1—3).38 Ami az iratanyagot illeti, már 1750-ben hozott magával Rosenthal Prágából a Birodalmi Kancellária ottani anyagából magyar vonatkozású iratokat. Ezekhez csatlakoztak 1755-ben a Reichshofkanzlei Bécsben őrzött régi regisztratúrájából származó magyar vonatkozású iratok (AB 126, illetve Archivalische Arbeiten Fase. 13.). Az Ungarische Akten magvát lényegében ez a két szállítmány képezi mind a mai napig. A következő évtizedekben az Österreichische Hofkanzlei (pl. a Wesselényi-féle rendi szervezkedés anyaga), illetve Staatskanzlei részéről került sor nagyobb volumenű iratátadásokra (pl. 1829-ben 14 csomag 18. századi magyar vonatkozású iratot adtak át). Ezzel együtt is a magyar osztály, bár az okleveleket és az iratokat ekkor még együtt kezelték, a legkisebb osztálynak számított. Az 1830-as években Franz Kubitschek (1836-1840) kezdte meg a sorozat rendbetételét, amelyet utódja Gévay Antal (1796-1844) folytatott és fejezett be. A történeti érdeklődés mellett a kora újkori iratanyag rendezetlenségének is köszönhető, hogy az első magyarországi kutatók figyelme elsősorban az oklevelekre irányult. Az oklevelek és iratok mellett magyar érdeklődésre leginkább Kollár Adám Ferenc (1718-1783) történész, udvari könyvtáros kéziratgyűjteménye tartott számot. A mintegy 70 kötetből álló kéziratgyűjtemény vétel útján, több részletben került a levéltár birtokába. Az 1848/49-es forradalom után a HHStA vette át az 1848/49-es forradalmi kormány levéltárát, az ún. „Kossuth Archiv”-ot.39 1865-ben a Fideikomißbibliothek sok, Ferenc császár levéltárából származó iratot adott át, köztük azt is, amely napjainkban „Hunga- rica aus der Privatbibliothek Seiner Maiestät” név alatt szereplő fond az Országos Fe- véltárban (MNL OL 1 50).40 1866-ban a magyarországi neoabszolutista főkonnányzóság és a Helytartóság elnöki osztályainak iratai is a levéltárba kerültek huszonhét dobozban.41 37 Életrajza Gesamtinventar I. 113-116. Roschmann munkatársa a magyar munkálatok utolsó szakaszában Josef Helwig (+ 1801?) volt. Életrajza: uo. I. 52-53. 38 Életrajza: Gesamtinventar I. 28-29. 39 ÖStA HHStA Kurrentakten 1852: 149. A Kossuth-Archivban elméletileg nem engedtek kutatni, csupán hivatali megkereséseknek tettek eleget. Akadt persze olyan befolyásos személy, aki el tudta érni a tilalom felfüggesztését, mint pl. Kállay Ede, aki az Országos Honvédelmi Bizottmány anyagába kért betekintést saját maga működésére vonatkozóan, természetesen már a kiegyezés után. Uo. 1868: 126. - Vö. még Min.d.Ä. Adm.Reg. F 14 Kt. 6. 1868. május 26. 40 ÖStA HHStA Kurrentakten 1864: 255. 41 ÖStA HHStA Kurrentakten 1866: 33. 20
