Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
kát és jogkört juttatva neki. A miniszteri kabinet intézte továbbá a miniszter személyes levelezést, a közös minisztertanácson felmerülő máshova nem tartozó kérdéseket, levelezett a magyar és osztrák kormányszervekkel, előkészítette a delegációk tárgyalásait, illetékes volt Bosznia és Hercegovina ügyében is, intézte a miniszterhez érkezett kérelmeket, az uralkodó elé kerülő iratok előkészítését. 1895-ben a miniszteri kabinet első vezetője gróf Szécsen Miklós lett, helyettese Mérey Kajetán. A későbbi vezetők közül egyik-másik komoly befolyáshoz jutott, mint Szapáry Frigyes (1909-1912), vagy Alexander von Hoyos (1912-1915). A kiegyezés nyomán szükségessé vált a rendőrminisztérium feloszlatása, amely egészen addig az állambiztonsági ügyeket intézte, feladatát ekkor a külügyminisztérium vette át, ahol előbb az elnöki osztály II. alosztálya (Präsidialsektion Departement II), majd 1877-től egy külön intézmény, az ún. Informationsbüro vitte ezeket az ügyeket, amelyet az I. Geschätfsgruppe 4. osztályaként soroltak be (1882-től Departement 4. I. B.-ként szerepelt). Az Informationsbüro megszüntetésére 1908-ban került sor, szerepét a Referat V. vette át, amely azonban csak az információszerzés feladatát kapta örökül.525 Az 1849-1868 közötti időben fontos szerephez jutottak az államtitkár-helyettesek (Unterstaatssekretäre).526 A kiegyezés után a külügyi apparátus legfontosabb emberei az osztályfőnökök (Sektionchef) lettek. Az első osztályfőnök alá tartoztak a politikai referenciák, ő vitte a császári ház ügyeit, elé futottak be a beérkező jelentések, ezek előkészítése és részben megválaszolása is az ő feladata volt. A kiegyezést követően Andrássy nyomására került sor egy második osztályfőnöki poszt alapítására, amelyre elsőként Orczy Bélát nevezték ki (1868), akinek legfőbb feladata a magyar kormánnyal és a magyar delegációval való kapcsolattartás volt. Később az osztályfőnökök száma tovább emelkedett, 1877-ben Joseph von Schwegel pozícióba kerülésével már háromra nőtt, igaz később, az Andrássy-éra után a harmadik osztályfőnöki állást hosszú időn át nem töltötték be. A századforduló minisztériumában azonban ismét három,527 később négy-öt osztályfőnök is működött. Úgy tűnik, hogy az 1910-es években az első osztályfőnök mögött álló három osztályfőnök között már nem állt fent szigorú különbségtétel. A második, harmadik osztályfőnök kifejezést nem használták egészen 1917-ig, amikor is a Ferenc József halála után bekövetkező átalakulás a külügyminisztériumot is elérte és Ludwig von Flotow bárót ismét második osztályfőnökké nevezték ki.528 Az osztályfőnöki feladatok megoszlását jól mutatják az 1912-es év változásai, amikor Müller Lászlót az első osztályfőnök tisztében Karl Freiherr von Macchio váltotta, akinek a helyére Markus Graf von Wickenburg lépett elő, aki feladatul kapta a Dep. 8a, 8b, 9a, 9b, 9c, 10. és 14. felügyeletét, míg mögötte Otto Ritter von Weil felügyelte a Dep. 6, 7,11,12 munkáját.529 Wickenburg feladata volt a magyar delegációval való kapcsolattartás is. A ren525 HHStA Min.d. Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 451. Kanzlei-Verordnungen Nr. 288. 526 1849-1859 Joseph Werner báró, 1859-1862 August von Koller báró, 1862-1868 Otto Rivalier von Mey- senbug báró. 527 1908-ban három osztályfőnök működött: Guido von Call báró, Müller László, illetve Esterházy Pál gróf. Uo. Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 451. Kanzlei-Verordnungen Nr. 286. 528 Külügyminisztériumi előterjesztés, 1917. január 3., rajta az uralkodói döntéssel 1917. február 4-ről. Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 460. Revirement 309. 529 Aminiszter 1912. április 1-jei rendelkezése. Uo. Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 451. Kanzlei-Verordnungen Nr. 361. 208
