Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. b. A levéltár elhelyezése és személyi állománya, magyar levéltárosok

zathoz tartozó iratokat kiemelte az Ungarische Aktenből, és áthelyezte a Turcicába.12 Jellegzetes gömbölyű betűi számos irat hátán bukkannak fel, a kor levéltári szokása szerint a lapok hátulján, a baloldalon felül feltüntette az irat keltezési dátumát. Ez a kronológiailag rendezett állagok rendezését, illetve a bennük való tájékozódást nagymértékben megkönnyítette. Gévay számos izgalmas vállalkozásba kezdett. Nagyszabású, a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom diplomáciai kapcsolatait feldolgozó munkája előmunkálataként ma is nagyon jól használható „történeti kronológiát” állított össze cédulakatalógus formában az Habsburg-oszmán kapcsolatokról 1587-ig bezárólag.13 Az Ungarische Akten rendezése közben jegyzeteket készített a levélírókról, nem kevés I. Ferdinánd korában nagy szerepet játszó személyről kezdett ily módon itinerá- riumot összeállítani.14 Ilyen irányú törekvéseiből nőtt ki I. Ferdinánd itineráriuma, amely 1843-ban nyomtatásban is megjelent.15 De gyűjtéseket végzett a magyarországi várkapitányokra, illetve 16. századi diplomatákra vonatkozóan is.16

Levéltárosi működése mellett forráskiadásai miatt is külön kell foglalkozni Gévay személyével. Mindenekelőtt fentebb már emlegetett, meglehetősen bonyolult szerkezetű Habsburg-oszmán diplomáciai kapcsolatokat feldolgozó műve érdemel említést, amely ma is mintaszerűek nevezhető. Kisebb publikációkat követően, - amelyek közül a gyarmati és a szőnyi béke szövegének többnyelvű, illetve Johannes Habardonacz (Ho- berdancz) 1528. évi követségéről készült jelentés közzététele emelhető ki - kezdte meg a diplomáciai viszony módszeres feldolgozását.17 A bibliográfusok számára rémisztőnek számító megoldásokkal élve, pl. a munka elé később függesztett címlapot, a kutatásai során feltárt forrásanyagot 1838-1842 között három kötetben, illetve azon belül tizenegy füzetben publikálta.18 Érdekes módon nem időrendbe haladt, mert az előszó

12 Csak az első 18 fasciculus rendbetétele adatott meg neki, munkáját utódai, Karl von Buschmann és Eduard von Adelburg folytatták és fejezték be 1855-ben. Gesamtinventar 1.581.

13 ÖStA HHStA Alte Archivbehelfe 537/III „Zettelkatalog über die Bestände der Abteilung Ungarn: ungar. Akten (Gruppe I) 1519-1608.” A név ezúttal megtévesztő, mert a cédulák többsége a Turcica sorozatra vonatkozik. A cédulakatalógus, amely a Habsburg-oszmán diplomáciai kapcsolat kutatásához hasznos segítséget jelent, elektronikus formában az érdeklődők rendelkezésére áll a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségen.

14 Cédulái ma Budapesten az 1927-ben átadott Gévay hagyatékban találhatók: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára [MNL OL] I 28 Gévay Antal levéltáros 1. doboz 3. tétel „Különböző személyek itineráriuma.”

15 Gévay, Anton: Itinerar Kaiser Ferdinand’s I. 1521-1544. Wien 1843.

16 A várkapitányokat lásd uo. MNL OL I 28 1. doboz 2. tétel „Hódoltsági magyar várkapitányok és várnagyok”. A 16. századi diplomatákra vonatkozó gyűjtése ma a HHStA használaton kivüli levéltári segédletei között található: AB 238a „Zettelkatalog über Gesandten des Kaisers an fremden Höfen und fremde Gesandte am kaiserlichen Hofe, auch sonstige Gesandschaften im 16. Jahrhundert.”

17 Gévay Antal: Az 1625. máj. 26. költ gyarmati békekötés czikkelyei. Latinul, magyarul, törökül. Bécs 1836; Uö: Az 1627. szept. 13. költ szőnyi békekötés czikkelyei, latinul, magyarul, törökül. Bécs 1837; Uő: Legatio Joannis Hoberdancz et Sigismundi Weichselberger ad Suleimanum I. imp. Turearum iussu Ferdi- nandi I. regis Hung, et Boh. etc. obita anno MDXXVIII. Wien 1837.

18 A kötetek bibliográfiai leírása: Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungern und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte. Aus Archiven und Bibliotheken. Bd. I- III. Wien 1838-42. Az első kötet öt füzetet tartalmaz: Bd. 1. 1527-1532. Wien 1838-1840. A második kötet három füzetből áll: Bd. II. 1532-1536. Wien 1838-1839. A harmadik kötet is három füzet: Bd. III. 1536-1541. Wien 1842. Egyes leírások szerint 1844-ben mutató is jelent volna meg az első kötethez!

15