Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár
Tekintve, hogy az osztrák fondszemlélet lényegesen képlékenyebb, vagy nevezzük inkább rugalmasabbnak, mint a magyar, jelen sorok írója nem lenne meglepve, ha néhány év múlva egy újabb fondátcsoportosítás történne. A nagyobb egységek változtatása és átrendezése azonban nem érintette a fondok és állagok szintjét. Az ismertető leltárban szereplő adatok és a levéltári struktúra a 2013. december 31-i állapotot tükrözik. Levéltári segédletek és levéltár-ismertetések A HHStA meglehetősen bonyolult segédletrendszerrel rendelkezik. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a 18. századtól itt működő levéltárosi generációk mindegyike hátrahagyta saját keze nyomát. Ezért a levéltári anyagban való eligazodást 19. századi repertóriumok ugyanúgy segítik, mint a már eleve adatbázisba készített, a levéltár elektronikus rendszerén keresztül elérhető segédletek. Egyelőre nem szabad megelégedni a scope-Archiv rendszer használatával, hanem érdemes annak is utánanézni, hogy milyen segédletek léteznek még az abban találhatókon kívül. A segédletek az alábbi módon csoportosíthatók: 1. ) Elektronikus segédletek, amelyek a scope-Archiv rendszerbe betöltve találhatók. 2. ) Elektronikuson elérhető segédletek, amelyek azonban csak belső, levéltári gépen használhatók. 3. ) Gépelt vagy kézzel írt segédletek, amelyek elektronikus formában még nem elérhetők (19-20. század). 4. ) Használaton kívüli, régi segédletek, amelyek rendszerből való kiiktatásuk ellenére még mindig hasznos információkat tartalmaznak. A levéltári segédletekről a kutató tájékozódást kaphat a kutatóteremben szolgálatot teljesítő levéltárostól. A segédletek 1930-as évekbeli állapotáról a Gesamtinventar nyújt részletes tájékoztatást (I. 167-272). Az 1960-as évek viszonyait Robert Stropp, nyomtatásban is elérhető munkájából ismerheti meg az érdeklődő (a segédletek számozása azóta nem változott).426 A nyomtatásban megjelent segédletekről Leopold Auer (1976) és jómagam (1998, 2010) cikke tájékoztat. A levéltárról megjelent általános ismertetések kézbe vétele is hasznos lehet. Közülük adatgazdagságával - különösen az egyes levéltári egységek létrejöttét és sorsát illetően - messze kiemelkedik a Ludwig Bittner szerkesztésében 1936- 1940 között megjelent Gesamtinventar öt kötete, amelynek azonban a raktári jegyzéket közlő része már elavult. Néhány ország történészei már a magyarok előtt elvégezték nemzeti múltjuk számára fontos, a HHStA-ban őrzött forrásanyag számbavételét. Ezek közül a belga (Laenen, Ruwet), a francia (Benard), a spanyol (Voltes), a lengyel (Gaul) és újabban a cseh (Prűvodce) vállalkozás emelhető ki. A tematikus ismertetők közül különösen hasznos az Óceánia és Afrika történetének bécsi forrásairól készített összeállítás (1976). A leghasznosabb, ha a kutató egyformán próbára teszi az elektronikus rendszert, majd ezt követően megpróbál a hagyományos formában létező segédletek között is tá426 Stropp, Neuordnung und Neuaufstellung, 611-639. 99
