Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

ügyészi iratok között lajstromozásra sok XVIII. sz. végi gazdasági irat, amelyek közül többre ráírták az ,, inutile "-minősítést. Ezek közül azokat az iratokat, amelyek nem tartoznak rendeltetésszerűen az ügyészhez, valamelyik más állagban helyeztük el. Ha sok protocollum maradt is ránk, mutató igen kevés, ezért ezeket az iratokat is évrendben találja a kutató. Ugyanígy az úriszéki iratokat a perfelvétel, ill. a tárgyalás ideje szerint. (A jelzeteket ugyanis itt is az úriszéki jegyzőkönyvi szám jelentette, de a jegyzőkönyvek sorozata igen hiányos.) A többi tárgyi csoport kialakítása a diósgyőriekhez hasonló módon történt. E 695. SZÁMADÁSOK, DIÓSGYŐR-TOKAJ XVIII-XIX. sz. 12 csomó a) Uradalmi számadások, 1. tiszttartói XVIIIXIX. sz. 1 csomó 2. pénztári XVIIIXIX. sz. 1 csomó 3. kasznári XVIIIXIX. sz. 2 csomó 4. erdészeti XIX. sz. 1 csomó 5. ispáni XIX. sz. 6. hídvám, Tokaj XVIII. sz. 1 csomó b) Városi, községi számadások 1. Számvevői Szék jegyzőkönyvei XVIIIXIX. sz. 2. számadások XVIIIXIX. sz. 3 csomó 3. Vegyes, leszakadt, számadás-jellegű iratok XVIIIXIX. sz. 3 csomó Az uradalmi számadásokra vonatkozó tudnivalókat az egyes tisztségek jellemzésekor már megadtuk. Itt elsősorban a Sedes Censuralis, a Számvevői Szék működését kívánjuk röviden összefoglalni. Ez a szék a mezővárosi, községi tisztviselők (bírák, kapitány, pénzbeszedő, város gazdája stb.) számadásait vizsgálta felül. A szék részéről — a megmaradt iratok szerint —, Diósgyőrben a legtöbbször a tiszttartót küldték ki vizsgálatra, míg Tokajban ezt is inkább az ügyész intézte.

46 A sedes censuralis iratai szintén csak töredékesen maradtak meg; nem a szék jegyzőkönyvei, hanem inkább az átnézett és javított számadások, replikák — a bizonyító anyag. Ezért helyeztük el a szék kevés — főleg tokaji — jegyzőkönyvét is a számadások között.