Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E7. PROTOCOLLUM SESSIONALE COMMISSIONIS IMPOPULATIONIS ET MANUFACTURARUM NEGOTIUM REGULANTIS (A Magyar Kamara telepítés- és manufaktúraügyi bizottságának ülésjegyzőkönyvei) 1764-1768 1 kötet *. A bizottság ülési jegyzőkönyvei (protocolla sessionalia). A jegyzőkönyvek fejeiméi általában csak telepítésügyinek jelzik a bizottságot: egyedül az 1767. május 22-i jegyzőkönyv címfeje mondja telepítés- és manufaktúraügyi bizottságnak. Nagyobbrészt a tanács elé terjesztett (praesentatio-kelettel ellátott) eredeti példányok: elvétve — három esetben tizenkettő közül — a bizottság használatára szolgált másodpéldányok vagy egyszerű másolatok. (12 db jegyzőkönyv) 1764—1768 1 kötet A telepítésügyi bizottság megalakulása az 1763. február l-jén kelt királyi rendeletre vezethető vissza. A királynő, aki már az előző esztendőben (1762. június 15-i kir. rendeletben, szövege szerint nem ismeretes) tudomására hozta a Kamarának erre vonatkozó elhatározását, most konkrét formában elrendelte a bácsi és az aradi kerületek kamarai pusztáinak a benépesítését. Ezzel kapcsolatban a különben helyi felügyelőkre bízott telepítési akciónak az irányító felügyeletét és a telepítési ügyeknek a kamarai referenciáját Cothmann Antal magyar udvari kamarai tanácsosra ruházta. Magáról a bizottságról, a kamarai bizottságoknak az 1764. évi megújítása alkalmával hallunk először. Az idevágó elnöki rendelkezés Cothmann elnöklete alatt Kempelen Farkas tanácsost jelöli ki a bizottság tagjául, míg a titkári teendők ellátásával Leeb titkárt bízta volt meg. Cothmann Antalnak a Magyar Udvari Kancellária tanácsosává történt kinevezése (1766 november) után, Koller János József a gazdasági ügyek igazgatója s egyben a gazdasági bizottság elnöke látja el a telepítési bizottság elnöki tisztét is, egészen 1769. július 19-ig, amikor azt Grassalkovich elnök az árvái uradalom ügyeit intéző és a ménesügyi bizottság mellett a gazdasági bizottsággal egyesítette gróf Csáky tanácsos elnöklete alatt. Mai összetételében a jegyzőkönyvek sorozata teljesnek nem tekinthető. Az első ülést (1764. október 26.) követő harmadfél esztendőről mindössze tizenkét ülés jegyzőkönyve maradt fenn, s a bennük tárgyalt ügyek száma messze mögötte marad a bizottság ügykörébe vágó ügyforgalomnak. Az így számbaveendő hiányok ellenére is a bizottsági jegyzőkönyvek történeti kútfőértéke nem becsülhető le. A jegyzőkönyvek kimerítő tárgyi foglalatát adják a tárgyalásra került ügy daraboknak, szabatosan megjelölvén mind a beadvány beküldőjét, mind annak keltét is. Egyfelől tehát messzemenően pótolják az eredeti iratokat, amelyek — tudjuk a városi bizottság példányából — sok esetben nem állnak rendelkezésünkre, másfelől pedig a beküldő hatóság és a kelet megjelölésével megkönnyítik az eredeti iratoknak a nyomozását a megfelelő alaki iratsorozatokban. Az utóbbi esetről elsősorban a királyi rendeleteknél (E 21.) valamint a